"Úgy folytatta, a szocialisták politizálásával azért is nagy bajok vannak, mert a kormánykritikán kívül láthatóan nincs tartalmi mondanivalójuk a választók számára. A civilek által kezdeményezett demonstrációkra próbálnak rácsatlakozni, és nem saját ügyekkel állnak elő. "Nincs koncepciójuk, a kommunikációjuk csak követi az eseményeket" - fűzte hozzá." Amikor ők kormányoztak, ellenük is tüntettek, amit ők helytelenítettek " a politika nem az utcára való" na meg ilyenek, egy gyurcsány idézet :

"Úgy folytatta, a szocialisták politizálásával azért is nagy bajok vannak, mert a kormánykritikán kívül láthatóan nincs tartalmi mondanivalójuk a választók számára. A civilek által kezdeményezett demonstrációkra próbálnak rácsatlakozni, és nem saját ügyekkel állnak elő. „Nincs koncepciójuk, a kommunikációjuk csak követi az eseményeket" – fűzte hozzá."

Amikor ők kormányoztak, ellenük is tüntettek, amit ők helytelenítettek " a politika nem az utcára való" na meg ilyenek, egy gyurcsány idézet :

„És ha az embert megbántják, és ha az embert megsértik, és hogyha az emberre rágalmakat szórnak, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, és nem veszi föl a kesztyűt. És ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat. A válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük, a városokat, országunkat megvédjük." Az e szavak értelmezését firtató későbbi újságírói kérdésre azt válaszolta, „a gondolatmenet magáért beszél".

Tisztázatlan szocialista finanszírozás – Újabb korrupciós vádak az MSZP ellen, Gyurcsány Ferenc ellentmondásban

http://internetfigyelo.wordpress.com/2014/12/04/tisztazatlan-szocialista-finanszirozas-ujabb-korrupcios-vadak-az-mszp-ellen-gyurcsany-ferenc-ellentmondasban/

Tavaly októberben Gyurcsány Ferenc még arról beszélt egy pódiumbeszélgetésen, jobb nem tudni, hogy elnöki időszakában honnan érkeztek pénzek az MSZP-hez. Az áfacsalási ügy egyik szereplője, Dömény Zoltán vállalkozó naplóbejegyzésében azt írta, a Gyurcsány-kormányok alatti áfacsalások bevételének egy része az MSZP-hez került.

A szocialisták perrel fenyegetőznek.

„Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon. Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk" – szó szerint így fogalmazott Gyurcsány Ferenc tavaly októberben, egy pódiumbeszélgetésen. A Demokratikus Koalíció vezére 2007. február 24. és  2009. április 5. között volt az MSZP elnöke. A kijelentés után úgy árnyalt a bukott miniszterelnök, azt ő nem állította, hogy illegálisan kapott pénzt az MSZP, csak annyit mondott, jobb, ha nem tudjuk, honnan. Újságírói kérdésre, miért nem lehet megtudni, úgy válaszolt: „Tudhatják. Derítsék ki, találják meg!"

Lehet, ebben segítségünkre lesznek egy felvidéki vállalkozó, Dömény Zoltán kiszivárgott naplófeljegyzései. Ezekben azt írta, „a 2006-2008-as évben a Belar a.s., a Belagra Hustopece a.s. és az Agropodnik Trnava a.s.nek nem kifizetett takarmányok ára részben az akkori kormánypárt, az MSZP kasszájában landolt. Cserébe a M. Istvánhoz köthető Balaton Meat Kft. vissza nem térítendő juttatásokat kapott a magyar államtól". A Balaton Meat Kft. vágóhíd építésére 850 millió forintot kapott a Gyurcsány-kormánytól. A vállalkozó a napokban részletesen beszámolt a hatóságoknak az összességében tizennyolcmilliárdos áfacsalási ügyről. Eszerint 2009 és 2012 között egy szlovák–magyar cégláncolaton keresztül több ezer tonna gabonát utaztattak, megkárosítva a magyar és a szlovák költségvetést is.

Gyurcsány a napokban már arról beszélt, nem is tudott az MSZP-hez került pénzekről, a szocialisták pedig perrel fenyegetőztek. Közölték, soha semmilyen bűncselekményből származó forrás nem került hozzájuk, s aki ilyet állít, mutasson be bizonyítékokat, vagy vállalja a büntetőjogi felelősséget a megalapozatlan rágalmazásért, amiért „jogi úton fogunk elégtételt venni". A Fidesz szerint viszont, ha igazak ezek a hírek, a baloldalnak újabb korrupciós ügyekre kell választ adnia.

Huber Szebasztián, a Forum Politicum munkatársa lapunknak elmondta, Wieszt János volt XI. kerületi képviselő elítéléséből, Simon Gábor egykori elnökhelyettes titokzatos adó-visszafizetéséből és ebből az új ügyből is látszik: a szocialistáknak nehéz lesz megszabadulniuk a legkorruptabb párt címkéjétől. Emlékeztetett, egy, a tavaszi választás előtt készült felmérésből az derült ki, hogy a társadalom is így gondolja ezt, miközben az MSZP már négy éve nem kormányoz. „Újra magyarázkodásra, védekezésre kényszerülnek. Így teljesen hiteltelenül próbálják a kormányoldalra a korrupciós vádakat rábizonyítani" – magyarázta a szakértő.

Úgy folytatta, a szocialisták politizálásával azért is nagy bajok vannak, mert a kormánykritikán kívül láthatóan nincs tartalmi mondanivalójuk a választók számára. A civilek által kezdeményezett demonstrációkra próbálnak rácsatlakozni, és nem saját ügyekkel állnak elő. „Nincs koncepciójuk, a kommunikációjuk csak követi az eseményeket" – fűzte hozzá.

Pindroch Tamás

Igazolatlan hiányzás

A jelenlegi parlamenti ciklusban keddig összesen 151 szavazás volt, ebből a Demokratikus Koalícióhoz tartózó Gyurcsány Ferenc 144, Oláh Lajos 133 alkalommal nem vett részt a voksoláson – mondta el egy keddi sajtótájékoztatón Szilágyi György jobbikos képviselő, aki szerint morális válságot jelez, hogy vannak képviselők, akik azt a feladatot sem látják el, amiért a fizetésüket kapják. Felesleges ilyen képviselőket bejuttatni a parlamentbe – hangsúlyozta a politikus, aki arra szólította fel a kormánypárti képviselőket, hogy legalább a szavazásokra vonatkozóan alkossanak kötelező előírást. Az országgyűlési törvény kimondja: a képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az parlament munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Így kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein is, amelynek tagja. A jogszabály azt is leszögezi, hogy a képviselő a parlament szavazásain köteles jelen lenni. Szankciókat ugyanakkor a törvény nem tartalmaz.
(BR)

A nagy szakértők gazdaságfejlesztési és társadalompolitikai üres ígéretei jussanak eszünkbe a szakértői kormányt követelő álbázisdemokraták, neolib fizetett megmondók, cccp pólós álbaloldali tüntetésszónokok megvezető fals dumáinak halaltán. A nagy szakértelem : multik, bankok kiszolgálása a nép és a természeti környezet kárára, az ember alulértékelése mint versenyképességi tényező, a nemzeti vagyon eladogatása. Ide vezet :

A nagy szakértők gazdaságfejlesztési és társadalompolitikai üres ígéretei jussanak eszünkbe a szakértői kormányt követelő álbázisdemokraták, neolib fizetett megmondók, cccp pólós álbaloldali tüntetésszónokok megvezető fals dumáinak halaltán. A nagy szakértelem : multik, bankok kiszolgálása a nép és a természeti környezet kárára, az ember alulértékelése mint versenyképességi tényező, a nemzeti vagyon eladogatása. Ide vezet :

"Bogár László: A bejövő százmilliárd dollár értékű külföldi tőke az elmúlt huszonöt év során közel harmincmilliárd dollárral több profitot vitt ki az országból, mint amennyi adót és bért hazánkban fizetett"

Bogár László: Washingtoni konszenzus

"A világot uraló globális hatalmi rend kialakulásának fontos mérföldköve az 1989 novemberében lezajlott konferencia."

"A világot uraló globális hatalmi rend kialakulásának fontos mérföldköve az az 1989 novemberében lezajlott konferencia, amelyet Washingtonban rendeztek meg, az Institute for International Economics nevű tekintélyes amerikai kutatóintézet szervezésében, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) székházában. A konferencia anyagának közzétételére ugyan csak a következő évben került sor, de már az ülés befejeződése után hatalmas nyilvánosságot kaptak az ott megfogalmazódó elvek, ajánlások. Ezek „washingtoni konszenzus"-ként ismert elvek azóta is éles viták tárgyát képezik, és meghatározók az elmúlt negyedszázad neoliberális térnyerésének kapcsán. Sajátos szimbolikát kölcsönzött a konferenciának, hogy éppen a zárónap éjszakáján „omlott le" a berlini fal. A konferencia eredetileg a latin-amerikai országok súlyos adósságválságára próbált választ keresni. Az volt az alapvető célja, hogy olyan stratégiai szintű ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek biztosítékot nyújthatnak a hasonló válságok elkerülésére, és ezeket az országokat a sikeres és kiegyensúlyozott fejlődésre épülő pályára állíthatják.

A konszenzus tényleges hatása azonban messze túlnőtt ezeken a célokon, és végül is mindmáig szóló globális stratégiaként működik, amely főképp a közép- és kelet-európai országok számára vált döntő jelentőségűvé. E globális stratégia valóságos céljait éppen az a hármas jelszó fejezi ki, amelynek következetes alkalmazása okozta/okozza a kelet-európai rendszerváltások súlyos kudarcát. Ez a fejlemény annyira nyilvánvaló ma már, hogy legutóbbi globális jelentésében már az IMF is világossá tette, Kelet- és Közép-Európa az elmúlt negyedszázad során nem közeledett, hanem távolodott a Nyugat gazdag centrum-országainak társadalmi-gazdasági teljesítménymutatóitól, és a közeledésnek egyelőre esélye sincs.
A konszenzus hármas jelszava a „liberalizálj, deregulálj, privatizálj" parancsait foglalja össze. A liberalizálás és a privatizálás aligha igényel magyarázatot, a „deregulálás" azonban talán igen. Nos, ez a szintén latin eredetű szó arra utal, hogy az állam, ne csak a tulajdonosi szerepéről mondjon le – a privatizáció nyomán–, de minimalizálja a szabályozó szerepét is, tehát ne csak tulajdonosként, hanem szabályozóként is „vonuljon ki a gazdaságból" ahogyan azt a születőben lévő SZDSZ már akkor harsányan követelte. Sőt, lehetőleg semmiféle szabályozással ne korlátozza szegény globális tőkét, hisz ez csak „rontja" a piac, mint „tökéletes önszabályozó" rendszer hatékonyságát.

Ne szépítsük tehát, a washingtoni konszenzus nevű kezdeményezés valójában egy világméretű „államellenes összeesküvés" volt, ha nem is teljesen a megszokott büntetőjogi értelemben. Ebből az is kitűnik, hogy leginkább arra szolgált, hogy nagy erejű véleményhatalmi segítséget nyújtson azoknak a belső kollaboránsoknak, mint amilyen az SZDSZ is volt, akik ugrásra készen várták a lokális értékmezők kifosztásának kezdetét jelző „sípszót".

A liberalizálás általános jelszava főként azt próbálta elősegíteni, hogy Kelet- és Közép-Európa gyanútlan társadalmai valóban elhiggyék azt, hogy a piaci folyamatok teljes „felszabadítása" az ő érdeküket szolgálja. Holott logikailag könnyű belátni, hogy a piac „szabadsága" éppen a legnagyobb kezdeti előnyökkel rendelkező szereplők esélyeit fogja még inkább növelni, tehát éppen a verseny, a „szabad piac" ellen hat, és olyan monopóliumok megerősödését hozza magával, amelyek Kelet- és Közép-Európa országaiban a „szocializmus" állami monopóliumainál is nagyobb pusztítást vittek végbe. Vagyis a jelszó elterjesztése mögött valójában az a szándék húzódott meg, hogy a globalitás kényszerítő-hatalmi eszközeként működtetett transznacionális vállalatok minél gyorsabban átvegyék a teljes ellenőrzést a nemzetgazdaságok értékterei felett. És Magyarországon valóban ez is történt. A pénzügyi, banki, biztosítási, kereskedelmi, energetikai, távközlési, közlekedési, közműhálózataink meghatározó része a globális pénzhatalmi rendszer ellenőrzése alá került. Mindez öngerjesztő örvénylésként működik, hisz a leginkább neki kedvező liberalizálás a legnagyobb globális szereplők befolyását nemcsak egyszerűen tovább növeli, hanem egyúttal azt is lehetővé teszi számukra, hogy a potenciális versenytársaikat kiszorítsák, megsemmisítsék.

A bejövő százmilliárd dollár értékű külföldi tőke ennek nyomán az elmúlt huszonöt év során közel harmincmilliárd dollárral több profitot vitt ki az országból, mint amennyi adót és bért hazánkban fizettek, vagyis „hozam helyett viszem" alapon nem növelte, hanem csökkentette a nemzeti vagyonunkat. A gazdasági növekedés éves átlaga ezalatt a huszonöt év alatt az egy százalékot sem érte el, holott a tőkebevonás hivatkozási alapja éppen az volt, hogy ez majd gyorsítja a gazdasági növekedést. A munkahelyek száma másfél millióval csökkent, a reálbérek a hetvenes évek végének szintjére süllyedtek. Nagyjából ennyi a „liberalizálj, deregulálj, privatizálj" gyászos következménye. A 2010 óta zajló „szabadságharc" fő célja éppen az, hogy erről az önmegsemmisítő pályáról letérítse az országot."

MHO

Visszajönnek a szocik a hasznos balek tüntetők segítségével, akik lelkesen osztják a ballib média és az mszp, dk, együtt-pm szemeteit, hamisítványait itt fb-n is. Ha tudnák, egy átlagos zsindexes, 444-es, hvg-s mekkora cinkes egy gané neoliberális szegénylenéző magyarfóbiás, sose hinnének nekik. A világon ők a legelvakultabbak és legbeszűkültebbek, a sírig gyűlölik a nemzetieket és szociális igazságosság pártiakat, a szerintük egyedül helyes neolib cionista politikának köszönhetően szegényeket legszívesebben kiirtanák, mert szerintük azok "nerm dolgoznak" "élősködők" "a szegények károsak". Pl. a magukat névtelennek vélő retardbalos mandiner fórumozók közt maga hell istván "fajtámadó" exszadeszes is tombol. Baromira hiteles bármilyen kritika egy ilyentől, mi? Csak az a baja, hogy most nem ő és bűntársai lophatnak!!!!!! Ha tényleg visszajönnének a ballibek, aztán magyarázhattok nekik a fórumaitokon - betiltják azokat is "gyűlöletbeszédért", tüntethettek, azt' majd jól közétek lövetnek

Visszajönnek a szocik a hasznos balek tüntetők segítségével, akik lelkesen osztják a ballib média és az mszp, dk, együtt-pm szemeteit, hamisítványait itt fb-n is. Ha tudnák, egy átlagos zsindexes, 444-es, hvg-s mekkora cinkes egy gané neoliberális szegénylenéző magyarfóbiás, sose hinnének nekik. A világon ők a legelvakultabbak és legbeszűkültebbek, a sírig gyűlölik a nemzetieket és szociális igazságosság pártiakat, a szerintük egyedül helyes neolib cionista politikának köszönhetően szegényeket legszívesebben kiirtanák, mert szerintük azok "nerm dolgoznak" "élősködők" "a szegények károsak". Pl. a magukat névtelennek vélő retardbalos mandiner fórumozók közt maga hell istván "fajtámadó" exszadeszes is tombol. Baromira hiteles bármilyen kritika egy ilyentől, mi? Csak az a baja, hogy most nem ő és bűntársai lophatnak!!!!!!

Ha tényleg visszajönnének a ballibek, aztán magyarázhattok nekik a fórumaitokon - betiltják azokat is "gyűlöletbeszédért", tüntethettek, azt' majd jól közétek lövetnek meg a magas lóról ütlegelnek, mint 2006-ban a lovas rendőrök! Az igazi, azaz nem szocionista ál szakszervezeteket meg nem szeretné a neolib tőkés média, hanem gyalázná, ezerrel!

Nem kormányellenes, nemzetellenes összefogás készülődik újra

http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=80398

2014. december 03. 16:58

Ifj. Tompó László - Hunhír.info

Nem a Fidesz megítéléséről kíván ezúttal e sorok írója vitát indítani, csak arra óhajt rámutatni – nem elégszer –, mire is megy ki ama bizonyos a politikai paletta uralkodó oldalán. Mozgósítanak mindenkit, aki valóban joggal elégedetlen helyzetünk miatt, ám elhallgatva, mennyire felelősek ezért ők maguk, és hogy ha történetesen ők ragadnák magukhoz a kormányrudat, alighanem minden eddiginél nagyobb káosz következne.

A Néphazugságban tegnap Lencsés Károlytól megtudhattuk, hogy „szövődik az új kormányellenes összefogás":

„Közösen tüntetnének a költségvetés tervezete ellen a szakszervezetek és a közösségi portálokon szerveződő különféle civil csoportok – ezt jelentette be keddi közös sajtótájékoztatóján Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, illetve a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke és Vajda Zoltán, a 60 ezren a magánnyugdíjukért Facebook-csoport egyik szervezője."

Milyen érdekes! A most a Facebook által mozgósított milliók mégis hol voltak mondjuk csak 2006-ban, a szemkilövetésekkor, vagy általában bármikor, amikor – stílszerűség ide, stílszerűség oda – a balülepűek diktálták a tempót?

„Nem mese az, gyermek!" mondhatnók mi is a költővel. Mármint az, amit velünk művelnek. Nem, itt most nem arról van szó, mit is gondolunk valójában a kormánypártról. Hanem arról, amit oly sokszor leírtunk csak az elmúlt hónapokban itt portálunkon.

Vagyis a meglévő valódi katasztrofális szociális közállapotokat meglovagolva akarják ismételten megragadni a kormányrudat. Ezen a ponton persze viszont nem teljes joggal merül fel a kormányoldal felelősége? Merthogy mégis meddig tűri el, hogy nemzetellenes összefogás készülődik újra, ezúttal az elektronikus médiumok által?

Az amerikai kommentelők cionista bábnak nevezik az idióta neokohn szenátort. Isten helyett jehova nem vezet sehova, a bosszú népének feltétlen szolgálata, világháború kirobbantása tragédia az egész emberiség számára. A liberális káröröm s lelkes tapsolás mc cainnak megjegyzendő még, adott esetben semmiféle kíméletet nem érdemelnek a ballibek hisz' ők is ránk rontanának ha tehetnék, már volt rá példa.

Ezek a jenkik tényleg elmebetegek. Isten helyett jehova nem vezet sehova, a bosszú népének feltétlen szolgálata, világháború kirobbantása tragédia az egész emberiség számára.

A liberális káröröm s lelkes tapsolás mc cainnak megjegyzendő még, adott esetben semmiféle kíméletet nem érdemelnek a ballibek hisz' ők is ránk rontanának ha tehetnék, már volt rá példa.

Az amerikai kommentelők cionista bábnak nevezik az idióta neokohn szenátort

McCain az AIPAC (az Egyesült Államok legerősebb Izrael-barát lobbiszervezete) előtt ígéretet tett, ha ő lesz az elnök, az egész Közel-Keleten háborúzni fog, Iránt beleértve, de még ott sem áll meg. Folyamatosan megszállva tartja Irakot és más területeket, Kurdisztántól Kandahárig. (Amerikában neokonoknak leegyszerűsítve ma azokat a minden külpolitikai problémát bombázással megoldani akaró befolyásos embereket nevezik, akik számára a legfontosabb érdek Izraelé.)

A szenátor takarója

Orbánt újfasiszta diktátornak nevezni nehezebb, mint Obamát és több amerikai elnököt tö­meggyilkosnak

„Súlyos kritikával érintette (!) Magyarországot John Mccain (helyesen McCain) szenátor – véle­kedett Simonyi András korábbi washingtoni magyar nagykövet a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában" – olvasható az idézet a rádió honlapján, miután tegnap az adó reggeli műsorában az SZDSZ-kedvenc Simonyit reagáltatták a republikánus szenátornak nemhogy Magyarország „legfőbb szövetségesétől", de annak legnagyobb ellenségétől is elfogadhatatlan hazugságára, amely kedden az amerikai szenátusi vitában hangzott el. Ott Colleen Bell magyarországi nagykövetté történő kinevezését ellenezve McCain azt mondta Bell jövőbeni „állomáshelyéről", hogy „egy nemzet annak a határára került, hogy feladja a szuverenitását egy újfasiszta diktátornak, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal, és mi a Gazdagok és szépek producerét küldjük oda nagykövetnek".

És most azonnal szögezzük le: a tények világában Orbán Viktort újfasiszta diktátornak nevezni lényegesen nehezebb, mint Obamát és a hidegháború utáni összes amerikai elnököt tömeggyilkosnak. Ha pedig egy amerikai elnök Charles de Gaulle néhai francia elnököt nevezte volna újfasisztának, amiért mintegy félmillió algériait öltek meg az észak-afrikai gyarmat megtartásáért küzdő katonái, a volt tábornok-elnök nemcsak a NATO katonai parancsnokságából vonta volna ki országát, de az egész szervezetet úgy hagyta volna ott, mint algériai veresége után a francia eb a szaharai országot. Arról nem beszélve, hogy Franciaországban vagy bárhol máshol a világon, egy ekkora sértést nemhogy üdvrivalgás nem kísérne, mint történt ez nálunk balliberális oldalon, hanem az az egyöntetű felháborodás olyan cunamiját váltja ki, amely az Egyesült Államok nagykövetségének épületét is veszélyeztette volna.

Mielőtt azonban egy pillantásnál kicsit nagyobb figyelmet szentelnénk annak, hogy ki is John McCain, és ő kivel bújik egy ágyba, tegyünk néhány megjegyzést a republikánus szenátor háromszor is megismételt állítására, amely fölött médiánk elsiklani látszik. Holott olyasmit mondott, ami a jobboldali sajtó régi „rögeszméjét" erősíti meg, igen csak nem a várt oldalról. Mégpedig azt, hogy szemben a hazai balliberális véleményformálók zsolozsmájával, amely szerint „mit számít az Egyesült Államoknak egy olyan kis vacak ország, mint Magyarország?", McCain hangsúlyozottan kiemelte: Magyarország „nagyon fontos ország", majd ezt kétszer megismételve azt is mondta, hogy „létfontosságúak" vagyunk az Egyesült Államok „nemzetbiztonsági érdekére" nézve. A McCain-féle újfasisztázás hevében a szenátori szájon kicsúszott, a balliberális oldalnak igen kínos megállapítást a tegnapi Népszava így finomította McCaint „idézve": „Bellt azonban éppen Magyarországra küldik, egy érzékeny kelet-európai szövetséges államba…" Simonyival fogalmazva: McCain nem az „érzékeny" szóval „érintett" bennünket.

Most pedig következzék a republikánus elnöki jelöltségért is 2008-ban csatasorba állt McCain. Az amerikai fősodratú, neokonzervatív („neokon") ellenességgel eddig még nem vádolt Daily Beast című hírportál — amely négy éve egyesült a Newsweek hetilap portáljával — ezzel az összefoglalóval kezdi A „neokonzervatívoknak" vissza kell vonulniuk. Miért ne neveznénk őket „imperialistáknak" című, 2013. május 6-án megjelent cikkét: „Hát persze, az emberek szeretik rugdalni őket, de mik is pontosan a neokonzervatívok? Héják vagy csak zsidó héják? Peter Beinart cikke az egyre inkoherensebb meghatározásról és arról, hogy miért ne próbálkoznánk az »imperialista« fogalommal." (Amerikában neokonoknak leegyszerűsítve ma azokat a minden külpolitikai problémát bombázással megoldani akaró befolyásos embereket nevezik, akik számára a legfontosabb érdek Izraelé.) A cikk köz- és elismert szerzője McCaint kijelentései alapján a neokonok emberének nevezi.
A világon számos nyelven megjelenő Huffington Post hírportál 2008. október 27-én Vajon John McCain neokon? címmel megjelent cikkében azt a választ adja, hogy McCain külpolitikai kérdésekben egyértelműen a neokonok táborához tartozik. Ami nem csoda azután, ha elolvassuk ugyanennek a portálnak 2008. július 1-jén megjelent anyagát, amelyben ismerteti: McCain az AIPAC (az Egyesült Államok legerősebb Izrael-barát lobbiszervezete) előtt ígéretet tett, ha ő lesz az elnök, az egész Közel-Keleten háborúzni fog, Iránt beleértve, de még ott sem áll meg. Folyamatosan megszállva tartja Irakot és más területeket, Kurdisztántól Kandahárig.

Az igen tekintélyes, kéthavonta megjelenő amerikai National Interest nevű neokonzervatív folyóirat portálján 2012. augusztus 29-i keltezéssel John McCain neokon kiáltványa címmel megjelent cikke ezzel a mondattal kezdődik: „Nem titok, hogy John McCain, az egykor kiemelkedő realista, az elmúlt két esztendőben fokozatosan áttért a neokonzervativizmusra. Most ő a mozgalom legláthatóbb bajnoka…" Az írás kiemeli, hogy McCain támadja Obama globális passzivitását katonai ügyekben, és azzal vádolja az elnököt, hogy elidegeníti Izraelt.

Tavaly májusban John McCain szenátor beslisszolt Szíriába, hogy — mint a fősodratú amerikai média beszámolt róla — találkozzon az ottani kormányt minden eszközzel megdönteni akaró, amerikai segítséggel is háborúzó Szabad Szíriai Hadsereg vezetőivel. Csakhogy — és most először idézzünk egy nem fősodratú, igen tekintélyes háborúellenes amerikai hírportált, az Antiwar.org-ot — Justin Raimondo, a portál főszerkesztője 2014. szeptember 25-i írásában leleplezte, hogy McCain szenátor Szíriában találkozott az Iszlám Állam terroristáival is, mint ahogyan azzal szenátortársa, Rand Paul joggal vádolta. És találkozott az Északi Vihar Brigáddal, amely az amerikai Steven Sotloff újságírót pénzért adta el az Iszlám Államnak, amely szervezet lefejezte. Azaz McCain Sotloff és más honfitársa gyilkosaival bújt egy takaró alá.

A Youtube.com-ra 2013. szeptember 6-án feltettek egy videofelvételt, amelyen McCain szű­kebb hazájában, az Arizona állambeli Phoenix városházán szónokol a Szíria elleni háború szükségességéről, amikor elkezdődik a közönség pfujolása. Aki ma megnézi a kommenteket, nem hisz a szemének. Kivétel nélkül csak McCain elleni szidalmakból áll. Az első komment „hazaárulónak" nevezi. A második „cionista bábnak". A harmadik nyomorék felesége aljas elhagyójának. A negyedik a bankárok és hadiiparosok szolgájának. Az ötödik „hús-vér, pokolbeli ördögnek". A többi már-már idézhetetlen.

Az örök kérdés felmerül. Vajon kik McCain forrásai „a Putyinnal ágyba bújó neofasiszta Orbán­ról"?

Simonyi András csak a Huffington Post portálján több tucat cikket írt az orbáni-putyini párhu­zamról. És ő messze nem az egyetlen hazai neokon szimpatizáns.

Lovas István – Magyar Hírlap

Kártékony szocion tolvaj zsidaj kapolyi elvtárs, aki szemetet akart égetni a tatabáényaiak és az oroszlányiak orra alá, a fél megye termálvizének eltüntetője, vacak lignitért, meg a vértesi erdők helyén holdbéli kráterek létesítéséért - eocén program, külszíni fejtés. De most meg miatta zárt be az erőmű és a bánya, mert épp abból volt nagyobb haszna, a helyieket meg lesz*rta. Hát így szavazz szocialistára, ennyire képvisel! A sz*r meg a szemét amúgy nem érdemel tiszteletet holtában se. A márkushegyi bánya bezárása ellen tüntetett a Jobbik Oroszlányban

Kártékony szocion tolvaj zsidaj kapolyi elvtárs, aki szemetet akart égetni a tatabáényaiak és az oroszlányiak orra alá, a fél megye termálvizének eltüntetője, vacak lignitért, meg a vértesi erdők helyén holdbéli kráterek létesítéséért - eocén program, külszíni fejtés. De most meg miatta zárt be az erőmű és a bánya, mert épp abból volt nagyobb haszna, a helyieket meg lesz*rta. Hát így szavazz szocialistára, ennyire képvisel! A sz*r meg a szemét amúgy nem érdemel tiszteletet holtában se.

A márkushegyi bánya bezárása ellen tüntetett a Jobbik Oroszlányban

2014. december 03. 20:20 Hunhír.info

Egy koporsót vitt végig Oroszlány főutcáján szerda este a Jobbik, majd városközpontban a bányász emlékmű talapzatára helyezte, így tiltakozva a márkushegyi bánya év végi bezárása ellen.A demonstráción közel 120 ember vett részt Vona Gábor Jobbik-elnök levélben köszöntötte a résztvevőket. Azt írta, hogy "az ország utolsó mélyművelésű bányájának bezárása nem egy a sok bezárás közül, egy szakma halálát jelentheti.

A Jobbik programjában kiemelt helyen szerepelt a hazai szénbányászat újjáélesztése. A földtani vagyon alapján kijelenthető, hogy a legnagyobb lehetősége a szénbányászat fellendítésének van" - hangsúlyozta.

Vona Gábor levelét Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselője olvasta fel, majd emlékeztetett arra, hogy pártja az elsők között emelt szót a bánya bezárása ellen és 2011-ben szenet borítottak a nemrég elhunyt Kapolyi László budai villája elé, aki spekulatív áramvásárlási szerződésekkel 2008-ban a csőd közelébe sodorta a Vértesi Erőművet és a márkushegyi bányát.

Kepli Lajos szólt arról is, hogy másfél hónappal a tervezett bezárás előtt még új frontot nyitottak a bányában, ezt is azt jelzi, hogy van még szén a föld alatt.

"Újraindították a vájárképzést, ahol valószínűleg a német szénbányászoknak képzünk majd vájárokat. Amikor nálunk bezárják a bányákat, Németországban újranyitják azokat" - mondta Apáti István, a Jobbik alelnöke.

Hozzátette, a bánya bezárását egy 10-15 ezres párt és 23 jobbikos képviselő nem tudja megakadályozni. "Ez a kormány csak erőből és létszámból ért, ez a gyenge pontjuk, ezt kell ütni, hogy térde kényszerítsük őket" - jelentette ki.

Nem manipulált kép, csak elkapott pillanat. Azt a grimaszt basszus, megmutatja mi lakik a cionistákban. A lótetű feje ilyen, de az legalább hasznos. Eligazítás : balliberálisok kedvence az usa és mc-cain, a baloldali hazaárulóknak szövetségesük a hatalomba visszakerüléshez mindenki aki üti az országot - viszont utálják Bayer Zsoltot amiért leleplezi őket, és az usa-t. Minden ballib megvezető, politikus, funkCionárius, médiás, megszakértő így érez a magyarok iránt - legfeljebb nem mindig mutatják ki a lólábat, ne feledjük a gyalázkodásaikat névtelen fórumaikon ősszel és tavasszal, amiért nem rájuk szavaztunk. Nyíltan ki lett mondva ballib berkekben, és a Szabadság téri emlékműnél "Magyarország rohadjon el" amiért nem az urbánus, liberális, cionista pártokra szavaztunk. A görény könyörögne a receptért, olyan undorítóakká váltak már ezek a libernyák sz*rok.

Nem manipulált kép, csak elkapott pillanat. Azt a grimaszt basszus, megmutatja mi lakik a cionistákban. A lótetű feje ilyen, de az legalább hasznos.

Eligazítás : balliberálisok kedvence az usa és mc-cain, a baloldali hazaárulóknak szövetségesük a hatalomba visszakerüléshez mindenki aki üti az országot - viszont utálják Bayer Zsoltot amiért leleplezi őket, és az usa-t.

Minden ballib megvezető, politikus, funkCionárius, médiás, megszakértő így érez a magyarok iránt - legfeljebb nem mindig mutatják ki a lólábat, ne feledjük a gyalázkodásaikat névtelen fórumaikon ősszel és tavasszal, amiért nem rájuk szavaztunk. Nyíltan ki lett mondva ballib berkekben, és a Szabadság téri emlékműnél "Magyarország rohadjon el" amiért nem az urbánus, liberális, cionista pártokra szavaztunk. A görény könyörögne a receptért, olyan undorítóakká váltak már ezek a libernyák sz*rok.

Bayer Zsolt: Nyílt levél John McCainnek

Ön az igazi becsületes (ebben nincs cinizmus!), együgyű, háborús plakátra való, kőbunkó amerikai

http://magyarhirlap.hu/cikk/11437/Nyilt_level_John_McCainnek

Bayer Zsolt – 2014.12.04. 02:38 –

Szenátor Úr!

Ön neofasiszta diktátornak nevezte Magyarország miniszterelnökét. Magyarország a hazám. A neofasisztának nevezett miniszterelnök a barátom, még ha nem is a szó klasszikus értelmében. Évente körülbelül háromszor beszélünk egymással, de ő azon kevés emberek egyike, akivel elmennék a háborúba, ha érti, mit jelent ez.

Az ön szavaira egyetlen mentség van: önnek fogalma sincs arról, mit beszél. És ezzel nincs egyedül. Európai bulvárértelmiségiek hada, kommunizmusból jött „entellektüelek", mértéket és eszet vesztett amerikai republikánus szenátorok fasisztázzák ellenfeleiket. Ahogy Ernst Nolte írta: „A nyugati világ számos szerzőjénél találkozunk a fogalom – többnyire implicit – használatával, annak ellenére is, hogy a kommunisták előszeretettel használják azt támadó fegyverként összes ellenfelükkel szemben." Ön szakított az eddigi implicit használat szemérmes sunyiságával. Viszont csak alátámasztani tudja Nietzschét, akinek zseniális tévedéseiben is félelmetes igazságok lapulnak, és aki szerint a zsidó-keresztény ressentiment elszegényíti a világot.

Ön az elszegényített világ cégére és cégérese.

Persze vannak a fasizmus tárgyában hozott és természetesen megfellebbezhetetlennek mondott ítéletek között olyanok is, amelyek mögött legalább van némi intellektuális teljesítmény, még akkor is, ha semmi sem igaz belőlük. Thomas Mann például Hitler bukása után azt írta az Ez a béke című munkájában, hogy a fasizmus a tömegek diktálta kortendencia, amely teljes győzelmet aratott. A győzelem pedig „Európának a politikai, morális, intellektuális területen jelentkező fasiszta beszivárgás iránti pszichológiai fogékonyságának" köszönhető. E tárgykörben szintén Nolte jegyzi meg, hogy Mann a Bruder Hitler című esszéjében „döbbent csodálkozással fedezi fel Hitler sajátos egzisztenciája és a művészlétről alkotott saját alapelgondolása közötti mély rokonságot".

Lám, egy Thomas Mann szintű elme paranoiájában önmagában is felfedezi a fasizmus (sőt, a nemzetiszocializmus!) magvait. Ez a veszély az ön esetében természetesen nem fenyeget. Ön ugyanis képtelen bármit is felfedezni. Ön az igazi becsületes (ebben semmi cinizmus nincs!), együgyű, háborús plakátokra való, kőbunkó amerikai prototípusa. Aki megtanulta egyszer a fasiszta kifejezést, és azóta bárkire ráhúzza, aki éppen nem tetszik valamiért.

Amúgy Thomas Mann a már idézett művében azt írja, hogy a fasizmus „olyan korbetegség, amely mindenütt otthon van, amelytől egyetlen ország sem mentes". Az ön hazája sem, szenátor úr! Bizony, ilyen bonyolult és összetett a világ. Egy önhöz hasonló idióta, egy bizonyos Dorothy Thompson nevű egykori újságíró és rádióriporter fedezte fel Amerikában a fasizmust annak idején, éppen úgy, mint most ön Magyarországon. Nolte írja: „Még Roosevelt Amerikája sem kerülhette el a hasonló szemrehányásokat. Dorothy Thompson a New Dealben igyekezett fasiszta tendenciákat felfedezni, Rooseveltet 1934-ben már Mussolinivel hasonlították össze, és még 1940-ben is számos amerikai szállt szembe szenvedélyesen az elnök »cezarizmusával« és »vezér-elvével«."

Miért is történt ez? Mert a világgazdasági válság hatására egyre többen elkezdtek azon gondolkodni, fenntartható-e a kapitalizmus addigi formájában. És sorra születtek a nemleges válaszok. A sort a 19. század végén XIII. Leó pápa nyitotta meg Rerum Novarum enciklikájával. A keresztényszocialista áramlatok keresték a megoldást a proletariátus tarthatatlan helyzetére. A pápai enciklika – miután elveti a marxizmus megoldási javaslatait – hitet tesz a kizsákmányolás megszüntetése és a munkásság jogainak biztosítása mellett. Hangsúlyozza a család primátusát és a korporativizmus fontosságát. És bizony, szenátor úr, éppen ezért lett például a kommunisták szemében a Rerum Novarum is a reakciós fasizmus dokumentuma. S talán nem véletlen, hogy az osztályharcot elvető olasz fasizmus is éppen a korporáció miatt lett a kommunisták első számú ellensége, és a baloldali meghatározásokból soha sem hiányozhat annak hangsúlyozása, hogy a fasizmus és a korporativizmus kéz a kézben jár.

A Rerum Novarum: fasiszta enciklika.

Aztán folytathatjuk a sort Keynesszel. Úgy is, mint a New Deal ideológiai megalapozójával. Ő volt az, aki A laissez-faire vége című tanulmányában először bírálni merte a liberális gazdaságpolitikát, amennyiben is az teljes mértékben elveti az állami beavatkozást a gazdaságba. Az általános elmélet című fő művében pedig olyan „istentelenségeket" állít, miszerint olykor érdemes a pénzt a bankok helyett magunknál tartani. S hogy válságok idején igenis az államnak kell beavatkoznia a folyamatokba, mégpedig úgy, hogy például beruházások finanszírozásával fenntartja a keresletet és csökkenti a munkanélküliséget. Megengedhetőnek tartja a fedezet nélküli pénzkibocsátást, még a költségvetési hiány növelése árán is. Keynes kimondta, hogy a piac önmagában nem tudja fenntartani a gazdasági egyensúlyt.

Tehát Keynes is fasiszta volt.

Miképpen Roosevelt, aki Keynes elvei alapján dolgozta ki a New Deal rendszerét, amelyben szakított a szabad piac dogmájával és az állam minden addiginál erőteljesebben avatkozott be a gazdasági folyamatokba, és aki hatalmas közmunkaprogramokat hirdetett.

Fasiszta volt, mint Orbán. Vagy mint ön, szenátor úr. Emlékszik, mit írt önről a Libertarian Today nemrég? Ezt: „Neo-fascist McCain says constitutional, due process protections for American citizens should be suspended because terrorism exists."

Nem várom el öntől, hogy bármit is megértsen mindebből. Nem kell értse, hogy a Dreyfus-ügy nélkül nincs Action Francaise, Action Francaise nélkül nincs olasz fasizmus. Azt sem kell megértenie, hogy az ön hazájának nyomorult gazemberei által okozott legutóbbi világgazdasági válság ismételten újféle megoldásokat követel. Olyasmiket, mint a New Deal volt annak idején. Csak ameddig a Fed szabadon nyomhatja a pénzt rogyásig, és ameddig bármekkora lehet az amerikai államadósság, addig ez itt nekünk, a gyarmatokon tiltva van. És ha valaki mégis tenni akar valamit, azt lefasisztázzák.

Nolte igazságát pedig végképp nem kell megértenie: „Az úgynevezett imperializmus 1914 előtt mindenütt a nemzetállamok banális egoizmusa, illetve a liberális és szocialista tradíció kifinomultabb igényei között kötött kompromisszumnak mutatkozott. Sem Cecil Rhodes, sem Theodore Roosevelt, sem pedig Friedrich Naumann nem akart mást, mint a mindenkori kultúreszmét minden érintett nép előnyére és üdvére kitágítani. De nem volt-e kézenfekvő az is, hogy ez az imperializmus alaptermészeténél fogva önmagára tanult meg fenntartás nélkül igent mondani?"

(Ui.: A ki takarodjon hamarabb az anyja keservébe verseny tegnapi és mai fordulóját összetettben az ön szavait hozsannázva üdvözlő magyarországi hazaáruló sajtómunkások nyerték. De egyéniben öné az aranyérem! Gratulálunk hozzá!)

Bejegyzés Magyar Hírlap által

Szociális demagógia a vadkapitalizmus haszonélvezőitől, idegen tőke kitartott megmondóembereitől, norvég alapos soros civilektől? Egymást körbenyaló, körbeérvényesítő, zártkörű klubot alkotó liberrált bibsi klikkesekből lesz a bázisdemokrácia, és az igazságos, nyitott társadalom? Akik 8 évig 2 kézzel loptak, azok pofáznak a korrupció ellen? K*rvára hiteltelen!!! Nem tüntetünk senki kedvéért szocionistákkal, akiktől céljaink talán távolabb nem is lehetne.

Szociális demagógia a vadkapitalizmus haszonélvezőitől, idegen tőke kitartott megmondóembereitől, norvég alapos soros civilektől?

Nem tüntetünk senki kedvéért szocionistákkal, akiktől céljaink talán távolabb nem is lehetne. Szociális demagógia a vadkapitalizmus haszonélvezőitől, idegen tőke kitartott megmondóembereitől, norvég alapos soros civilektől? Egymást körbenyaló, körbeérvényesítő, zártkörű klubot alkotó liberrált bibsi klikkesekből lesz a bázisdemokrácia, és az igazságos, nyitott társadalom? Akik 8 évig 2 kézzel loptak, azok pofáznak a korrupció ellen? K*rvára hiteltelen!!!

"Balliberális" ja, ők maguk hú de utálják ezt a szót. Mert van takargatnivalójuk - az, hogy nem a szociális igazságosság hiánya zavarja őket! Azért sem jó a fogalomzavar, mert aki balosokat mondjuk Tatabánya környékén ismerek, egyáltalán nem neoliberalizmus pártiak. Manyup ügyben sem, amúgy is nyugdíjasok már sokan közülük. De a neolib pártok és embereik baloldali önmeghatározása a világ második legnagyobb átverése, hazugsága! Az első az, amit törvényileg tilos tagadni, tudjátok. :P Az összes magát baloldalinak hazudó "mértékadó" közszereplő és párt liberális, tehát fából vaskarika. Nem a becsapottakra kell haragudni, hanem azt kell hogy ők jöjjenek rá, attól hogy Orbán nem mond igazat, a szocik, dékások, együtt péemmesek sem lesznek a magyar nép és a munkások jóbarátai.

A Jobbik még viszont, sosem volt próbálva. A kétpártrendszer rossz, jöjjön a harmadik. Akik le akarják járatni, önös érdekből teszik, társadalomellenes és antiszociális neoliberális uralmi törekvéseik hiúsulnának meg, ha a nemzeti radikalizmus hatalomra kerülne.. Akár azt is eljátsszák, hogy pápábbak a pápánál, magyarabbak a hajnalnál. A Jobbikot vadul zsidózók, akik a választás előtti héten jöttek az én falamra is - de csak színészkedő vadliberálisok, azt is a jellegzetes médiagenya - indexfórumos stílusban. Cink, vs, 444, index, hvg, origo, vg, hir24, atv, nol, népszava, stop hu, vasarnapihirek ritka egy mocskos neoliberális csapatok. Akikben amúgy sincs semmi igazság, csak nihil és cionizmus - cionizmus, azoktól bármi kitelik. Vannak olyan rohadtak ezek a hazugok, politikusok és firkászok, hogy megérdemeljék a nemzeti érzelműek, vagy más szóval társadalmi és szociális igazságosság párti jóérzésű emberek megvetését!

Egyszer összefogunk ellenük, és mennek a feledésbe, a levesbe a víz alá. A zsigeri Orbángyűlölet ne tetsszen, és ne tévesszen meg, az valójában zsigeri magyargyűlölet. De akkor is megvetnek a ballibek - hiszen tudják hogy becsapnak -, ha rájuk szavazol, ő oldalukon aktivistáskodsz és nyilvánítasz véleményt, de ha nem - akkor bármilyen eszközzel el akarnak intézni, mert szerintük "náci" és "tudatlan" vagy. Ha nem úgy tudod a történelmet ahogy szerintük kell, ha nem az a véleményed a gazdaságról, társadalomról, akkor is. A szocionista banda teljesen megfelel egy szekta, vagy egy inkvizítor hajlamú zárt egyház működési logikájának ebben - is.

Miért gyűlöli sokkal jobban a CÖF-öt a balliberális antimagyar antiszociális bűnbanda? Hát, tán ilyen meglátások közzétételéért. És amiért sokan figyelnek rá. Még az ilyeneket is szidják fórumaikon, mint én, pedig ez itt csak egy zugblog. :D

Csizmadia László: Kezdőrúgás

A 2018-as országgyűlési választások selejtező mérkőzései megkezdődtek, megvolt a norvég és amerikai pénzekkel megtámogatott kezdőrúgás is.

Csizmadia László – 2014.11.28. 01:44

A többszörös vesztesek nem tudnak beletörődni a helyzetbe, ezért ha kell, külföldi igazolásokkal, de mielőbbi visszavágót próbálnak kierőszakolni. Fiatal célcsoportokra koncentrálva uszítanak, lázítanak, kommunikációs eszközök hatalmas tárházát vonultatják fel, nehogy egy pillanatra is teret kapjon a fő ellenfél. Nehogy szóhoz jusson a csöndes és józan többségi vélemény, amely 2014-ben háromszor győzött a választásokon.

Amint a lekötetlen energiáktól feszülő, balhéra tüzelt fiatalok és Kádár-korszak után nosztalgiázó, frusztrált idős emberek tüntetéseit nézem a különféle csatornákon, egymás után feltörnek az emlékeim. Én még ahhoz a korosztályhoz tartozom, amelynek szinte fizikai fájdalmat okoz lökdösődő gyerekeket látni az '56-os forradalom emblematikus helyszínén, amint a saját maguk rakta színpadi kordonokat döntögetik. Eközben a háttérben szorgosan munkálkodó posztkommunista és neoliberális politikusok valószínűleg elégedetten dörzsölik a tenyerüket, kikelt a sárkányfogvetemény. A szónokok szirénhangon énekelnek, a trágár bekiabálások tudományos alapossággal gondoskodnak az adrenalinszint fenntartásáról. Csak ne ismernénk ilyen jól ezt a jelenre hangszerelt internacionalista szöveget, amit „trendi" köntösben nyomnak a megbízható hordószónokok! Az sem új, hogy a legszókimondóbb „rendszerdöntők" mind politikai, mind gazdasági értelemben totális dilettánsok. Ami sajnos, bár ez sem lep meg, nem tartja vissza őket attól, hogy a demokratikus rend megdöntésére uszítsák a feltüzelt embereket.

A Lendvai utcai vandalizmus, és a Parlament elfoglalására irányuló erőszakos megmozdulás – bár utóbbit „csak" egy viszonylag szűk csoport vitte véghez – világossá tette, hogy oda kell figyelnünk. Az az erő mozdult meg ismét, amely az 1956-os magyar szabadságharc eszmeiségét örökre el akarja tüntetni a magyar közéletből. Az ötvenhatos „ellenforradalmat" hirdetők, a tagadók próbálnak visszatérni, és most megint szórják a magokat a szabadságot jelképező téren. Ugyanazokat a magokat, amelyek a huszadik században bolsevizmus, kommunizmus, neomarxizmus néven szöktek szárba és pusztították végig a fél világot.

1956. október 23-án kilenc és fél éves voltam. A bátyám kézen fogott, és magával vitt, a Műegyetemtől a Bem-szoborig, onnan a Parlamentig vonultunk együtt. Gyerek voltam, de világosan éreztem, hogy nagy dolog részese vagyok, a szabadság útját járom a nálam bő tíz évvel idősebb testvérem mellett.
Ennyi elég volt, az érzést magamban hordom, egy életen át kísér, és sok nehéz döntésen segített át. De mintha nekünk nem sikerült volna ezeket az eszméket és érzéseket a gyermekeink és az unokáink szívébe átplántálni. Ne hárítsuk el azonnal a felelősséget, hogy „megvolt az oka". Végezzünk önvizsgálatot, és legyünk kritikusak önmagunkkal szemben. Még hivatkozhatunk 1989-ig kényszerhelyzetre. De mi a mentségünk, hogy az elmúlt huszonöt évben sem fogtuk meg a fiatalok kezét? Valahogy nem volt időnk figyelni rájuk, és hagytuk őket kallódni a rájuk szabadított zűrzavarban. Most meg csodálkozunk? Inkább valljuk be, hogy a túlnyomó többségük nem hibás abban, hogy megtévedt.

A gulyáskommunizmus idejét végigkuliztuk a „jobb élet" reményében, amin a viszonylag normális megélhetést és lakhatást értettük. Az volt a nagy tett, ha „megszereztük" a szabályozott méretű lakást, a Trabantot, a telefont. 1989-ben meg vakon hittünk. Hittünk a gyors kiteljesedésben, a „változásban", ami be is következett. Ránk szakadt a rabló kapitalizmus, és ráépült az előző rendszerből átmentett szerkezetre. Mire eszméltünk volna, nyakig ültünk a posztkommunizmusban. A kádári államadósság örököse, az Antall-kormány, a hirtelen változó politikai és gazdasági körülmények közepette megbukott. A lusztrációs törvényt profi módon elsíbolta az az érdekcsoport, amely így simán visszaadta a hatalmat a kommunista rendszer utódhálózatának, gondosan átmentve az MSZMP vagyonát az MSZP-be.

A pénz- és hataloméhes neoliberálisok azonnal csatlakoztak. Egy lélegzetvételnyi, négyéves Fidesz-kormányzás után a régiek visszajöttek, és az ország újra a gazdasági és társadalmi csőd, a külső kiszolgáltatottság reménytelen állapotába került.

A mostani tüntetések és egyéb demonstrációk jelzik, hogy valami megint nincs rendben. A fiatalok az elmúlt, szovjet gyarmatosítással fűszerezett, posztkommunista és neoliberális rendszerek tevékenységéről és annak törvényszerűen bekövetkező, de csak utólag észlelhető következményeiről alig tudnak valamit. Nem tudatosítottuk az összehasonlítási alapot.

Az ötvenhatos hősök ugyanolyan, megalkuvást nem ismerő, szabadságvágyó kölykök voltak, mint a mai, klaviatúrát dobáló fiatalok, csak éppen ellenkező irányban indultak el. Nem véletlenül, mert megszakadt a kapcsolat a közelmúlt és a jelen között, pedig még ki sem halt az ötvenhatos nemzedék. Huszonöt esztendővel ezelőtt egy lefojtott szellemiségű, megfélemlített országra robbant rá az „új világ" új jelszava, a mértéktelen fogyasztás. Csoda, ha a hősiesség egy fiatalt nem érdekel? Nyilvánvaló, hogy az internetes információ formálja a gondolkodását, és egy olyan világ, amelyben csak a pénz beszél.

Szólnunk kellett volna sok mindenről. Például hogy a terror miként üldözött ki kétszázezer fiatalt a hazából. Hogy mi a különbség az akkor tényleg ellehetetlenült egyéni szabadság és állami szuverenitás, valamint a gyülekezési és szólási szabadság jelenleg tapasztalható garantálása között.

Látják-e a gyerekeink és az unokáink a párhuzamokat? Van-e véleményük arról, mi az oka a különbségnek a 2006-os tüntetések erőszakos leverése, a résztvevők meghurcolása, valamint a jelenlegi hatalom alá tartozó rendőrök türelmes és a tüntetőket tiszteletben tartó magatartása között? Egyáltalán, eszükbe jut fiataljainknak ez az összehasonlítás?

Ha nem, mi vagyunk a hibásak.

Azért, mert nem hívtuk fel időben a figyelmet a múlt és a jelen bűneire. Nem volt időnk odafigyelni a gyerekeink gondolataira, nem ismertettük meg velük, hogy nekünk miért is olyan fontos a nemzeti szuverenitás és a hazaszeretet. Egészen a közelmúltig elmulasztottunk törődni a hosszú távon legfontosabb dolgainkkal. Csak egy példa, hogy nem számoltattuk el a Gyurcsány- és Bajnai-féle kormányzás időszakát, és ezzel szemet hunytunk a rabló privatizáció bűnei fölött.

Eddig, de ne tovább!

Azonnal lépnünk kell és pótolni – ha az elmulasztott cselekvést nem is, de legalább a fiatalok hiányos ismeretanyagát. Ahogy bátyám – aki ötvenhat után Új-Zélandig menekült – engem kézen fogva elvezetett a szabadság és a szeretet útjának első szakaszán, ugyanúgy kell nekünk is tennünk. Rájuk nézni, és kézen fogni őket. Kíváncsivá válni a valós problémáikra, segíteni nekik értelmezni a maguk világát, levonni a lehetséges következtetéseket. Élni ezen a tájon sosem volt könnyű, ma sem az, de igenis, egy mai huszonévesnek is mondhat valamit Kölcsey sora: „A haza minden előtt".

Hogy ezzel szemben hol tartunk, azt, mint cseppben a tenger, megmutatta a november 19-i, úgymond „rendszerellenes" tüntetés. A budapesti Kossuth téren, a magyar Parlament előtt egy Horváth András nevű frusztrált egyén azt skandáltatta az engedelmes tömeggel, hogy „Ria, ria, Norvégia!"

Mintha 1956-ban az egyik szónok a Kossuth téren CCCP (Szovjetunió) feliratú pólóban hirdette volna az igét. Ne legyenek illúzióink, júdáspénzért akárhány szónok megvásárolható. Csakhogy az a tömeg '56 őszén tudta, mit akar. És azt is, hogy mit nem. A mi mai fiataljaink nem tudják.

Aki ma, azok után, amit Magyarország a saját kilábalásáért tett, az eredmények után, amiket a válságkezelésben felmutatott, bármely ürüggyel a demokratikus rend ellen uszítja az embereket, és a liberális világot teszi meg példaképnek, a nemzetre húzza a koporsófedelet.

Elvárjuk a hazai titkosszolgálatoktól az éber odafigyelést és a megfelelő intézkedéseket. Az illetékesektől a külföldről jövő pénzadományok céljainak követését, a demokratikus, de átláthatóságot szolgáló törvényi szabályozást. Nekünk, szülőknek, nagyszülőknek, tanítóknak világossá kell tennünk, hogy Rákosi, Kádár, Horn, Gyurcsány, Bajnai kormányzása egy tőről fakadt. Eredőjük az internacionalizmus, bolsevizmus és a kommunizmus, ami ma leginkább neoliberalizmus néven fut.

Össze kell fogniuk a nemzeti érzelmű fiatalok alkotta civil közösségeknek. Pártpolitikai szinten pedig a jobboldali pártok utánpótlásának nevelése napi feladat. Miért nem ad a Fidelitas és az IKSZ nyugodt, békés, de határozott és azonnali válaszokat a szélsőségesen viselkedő kortársaknak?

A kormány kommunikációját erősíteni kell. Az állampolgárok kérdeznek, és várják az értelmes, alaposan előkészített, szakszerű válaszokat. A „nemzeti konzultáció" lehetősége adott, az eszközök léteznek, nincs más teendő, mint a lehetőségeket a gyakorlatban is kihasználni.

Ha ismét szükség lesz a Békemenetre, elindul. A résztvevők, ahogy eddig, hozzák magukkal a gyerekeket és az unokákat. Érezzék meg a következő nemzedékek, hogy a tét nem kisebb, mint a nemzeti és egyéni szuverenitás.

Világítsunk rá, és vállaljuk, hogy az amerikaiak és az unió népei a barátaink és szövetségeseink. De ne remegjen meg a lábunk, ha rávilágítunk a sorozatosan elkövetett hibáikra. Senki, sem ember, sem nép, sem politikai berendezkedés nem tökéletes. Mi sem vagyunk azok, de ettől még nem kell elfelejtenünk a legfontosabb céljainkat.

Figyeljünk és tanuljunk másoktól. Az amerikai republikánusok például, úgy tűnik, ébredeznek, mert szaporodnak a demokraták elleni kritikák. Nyomon kell követni az Európai Unió Janus-arcú vezetőit is, és ha kell, felvetni velük szemben a bizalmatlansági indítványt.

A civil társadalom biztatja Orbán Viktort, hogy tanúsítson nulla toleranciát a korrupció és a hatalmi mutyizás ellen. A kormány gépezetében is előfordulhat, hogy egyes fogaskerekek csorbulnak, ne késlekedjen kicserélni őket. Karbantartás nélkül a hatalomgyakorlás gépezete akadozik, el kell végezni a javításokat, mert nem csökkenhet a teljesítmény. Tovább kell mennünk a megkezdett úton, ez most létkérdés, mind gazdasági, mind politikai biztonságunk szempontjából.

"Másfelől, az SZDSZ kezdettől úgy viselkedett, mint a globális hatalmi központok magyarországi ügynöksége, és nyíltan hirdette, hogy a nemzeti szuverenitás baromság, ósdi és mucsai dolog, a jövő a globalitásé és a világpolgárságé. A szabaddemokraták miatt képtelenség volt megállapodni a nemzeti minimumban, a mai napig sem sikerült. Ez tragikus, mert ezen közben a szomszédos országokban gyakorlatilag minden (!) politikai erő egyetért a nemzeti érdekeik védelmében, és mivel egyedül mi nem tesszük ezt, sőt, a "bal- és liberális" állandóan feljelenti a saját országát, ezért gyengeségünket és megosztottságunkat nevetve kihasználják, ahol csak tudják."

Fricz Tamás. A végszó mondjuk nem stimmel, vicc. Nem lehet, pont ők nem hagyják. Akiknek még a fideszes libsi is náci, ilyen neolib bibsákoknak, azok úgy gyűlölik a magyarokat, és nemcsak a jobboldalt, ahogy van. Kérdés, akkor az ilyenek mit keresnek itt!

"Másfelől, az SZDSZ kezdettől úgy viselkedett, mint a globális hatalmi központok magyarországi ügynöksége, és nyíltan hirdette, hogy a nemzeti szuverenitás baromság, ósdi és mucsai dolog, a jövő a globalitásé és a világpolgárságé. A szabaddemokraták miatt képtelenség volt megállapodni a nemzeti minimumban, a mai napig sem sikerült. Ez tragikus, mert ezen közben a szomszédos országokban gyakorlatilag minden (!) politikai erő egyetért a nemzeti érdekeik védelmében, és mivel egyedül mi nem tesszük ezt, sőt, a „bal- és liberális" állandóan feljelenti a saját országát, ezért gyengeségünket és megosztottságunkat nevetve kihasználják, ahol csak tudják."

http://www.flagmagazin.hu/mondom_a_magamet/fricz_tamas_ket_magyarorszag_nem_orszag_egy_magyarorszag_mennyorszag

Fricz Tamás: Két Magyarország nem ország, egy Magyarország mennyország

mondom a magamét 2014. 12. 03.

Nemrégen olvastam valakitől, hogy ha Magyarországnak atombombája lenne és használni akarná, saját magára dobná le.

Rémséges és morbid gondolat, de tény, hogy az ország politikai megosztottsága elképesztő energiaforrásokat emészt fel.

Valahol már megint utat vesztettünk, ideje lenne, hogy sok mindent újra kezdjünk.

Magyarország a rendszerváltás óta alapvetően két törésvonal mentén oszlik két táborba: az egyik a kommunista-antikommunista, a másik pedig a népi-urbánus vitából eredő, mára inkább a nemzeti és a globalista-kozmopolita (vagy, ha tetszik: internacionalista) erők közötti törésvonal.

Ha jobban belegondolunk, akkor azt is láthatjuk, hogy mindkét törésvonal ugyanazokat a politikai erőket állítja egymással szembe: az egyik oldalon a globalista-internacionalista MSZP, sokáig szoros szövetségben az SZDSZ-szel, ma pedig ebbe a táborba tartozik még a DK, az Együtt 2014, a Liberálisok és a PM is.

A másik oldalon találjuk a nemzeti és antikommunista pártokat, a Fideszt és a KDNP-t (korábban az MDF volt ennek az oldalnak a meghatározó ereje). Alapvetően ez a két nagy tábor áll egymással szemben (egy pillanatra eltekintve a Jobbiktól és az LMP-től, amelyek kétségtelenül árnyalják, de nem változtatják meg a képet), gyakorlatilag két Magyarországot megtestesítve, hiszen az ellentét nem pusztán politikai, hanem egyszerre kulturális, érték- és világszemléletbeli, stílusbeli, nyelvezeti, vallási és bizonyos mértékig etnikai is.

És éppen ez a kegyetlen hazánkra nézve: a belső konfliktusaink korántsem pragmatikusak, nem gazdasági, szociális, egzisztenciális, közpolitikai, mérhető és egymáshoz közelíthető témákról szólnak, nem arról, hogy az egyik fél azt állítja: 10, a másik azt, hogy 1, majd utána világos egyeztetések során közel kerülhetnek a politikai ellenfelek az 5-öshöz, mint kölcsönösen kezelhető és elfogadható kompromisszumhoz.

Másképpen szólva: megosztottságaink alapjai nem piaci típusú, hanem érték-alapú ellentétek. Olyan alapkérdések körül zajlanak, amelyekről a rendszerváltás időszakában kellett volna egyezségre jutni: a kommunizmus után a posztkommunizmus felszámolásáról (lusztrációról, történelmi igazságtételről és kárpótlásról, elitcseréről, a titkosszolgálati akták transzparenssé tételéről stb.), illetve a nemzeti érdekek, a nemzeti identitás és szuverenitás közös minimummá tételéről, a ki a nemzeti?, ki a nemzetellenes? kérdéseinek tisztázásáról. Miközben a többi posztszovjet országban a demokratikus átmenet során többé-kevésbé meg tudtak állapodni a politikai oldalak ezekben a kérdésekben, nálunk – döbbenetes módon – éppen a demokratizáció hozta felszínre a Rákosi- és Kádár-korszakban is lappangó, mély történelmi háttérrel rendelkező megosztottságainkat, és 25 év után is ezek határozzák meg az ország politikai kettészakadását.

Ne feledjük ugyanis: amíg a környező országokban a kommunista pártokkal szemben az összes ellenzéki erő összefogott az első választásokig, afféle „fórum"-jellegű politikai szövetségekben (!) indultak a választásokon, nálunk az ellenzéki kerekasztalban eleinte együttműködő pártok nem sokáig bírták együtt. Már 1989 őszén, bő háromnegyed évvel az első szabad választások előtt élesen szembekerült egymással az MDF és az SZDSZ, és a választások után azonnal kialakultak a hidegháborús frontvonalak, amelyek a mai napig jelen vannak és emésztik, rothasztják, bomlasztják és feldarabolják a magyar nemzeti energiákat. Sajnos.

Másfelől, az SZDSZ kezdettől úgy viselkedett, mint a globális hatalmi központok magyarországi ügynöksége, és nyíltan hirdette, hogy a nemzeti szuverenitás baromság, ósdi és mucsai dolog, a jövő a globalitásé és a világpolgárságé. A szabaddemokraták miatt képtelenség volt megállapodni a nemzeti minimumban, a mai napig sem sikerült. Ez tragikus, mert ezen közben a szomszédos országokban gyakorlatilag minden (!) politikai erő egyetért a nemzeti érdekeik védelmében, és mivel egyedül mi nem tesszük ezt, sőt, a „bal- és liberális" állandóan feljelenti a saját országát, ezért gyengeségünket és megosztottságunkat nevetve kihasználják, ahol csak tudják.

Jó, hogy nincs atombombánk…

Mese nincs sajnos: a van vagy nincs Isten, a nemzet vagy globalitás, a kommunizmus vagy nem kommunizmus, egyszóval a homo usion és a homo iusion kérdéseiben nem létezik kompromisszumos megoldás.

És éppen ezért van hideg polgárháború Magyarországon, sőt, a baloldali, „liberális" fiatalok egy része Saul Alinsky rendszer-bomlasztó módszereit felhasználva már a forró polgárháború felé kacsintgat.

Ráadásul a megosztottságunknak területi metszete is van: a választások azt mutatják, hogy – némi pontatlansággal – a vidék a jobboldalé, Budapest pedig félig ide, félig oda tartozik.

Az elmúlt évek során felépült a Budapesti Fal (Budapester Maurer), de ez nem berlini mintára, betonból és fémből készült, hanem a magyar emberek lelkében emelkedett fel egymással szemben.

A napokban – már az újpesti választások után – valaki Káposztásmegyeren simán, büszkén, dagadó erekkel lenácizott.

Ez bizony nem jó. Ez rossz.

Ezért kérdezlek titeket, emberek, honfitársak, szeretett testvéreim, véreim, ti itt mindannyian jobb- és baloldalon: nem kellene végre valóban újra kezdenünk?

mno.hu - Fricz Tamás

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!
http://www.flagmagazin.hu

"S bár az amerikai szócsőként üzemelő 444 hu öles címekkel harsogja, hogy "Putyin Oroszországa sokkal gyengébb, mint aminek eddig látszott", erre csak ennyit mondhatunk: Szegény ember kincse az álom..."

"S bár az amerikai szócsőként üzemelő 444 hu öles címekkel harsogja, hogy „Putyin Oroszországa sokkal gyengébb, mint aminek eddig látszott", erre csak ennyit mondhatunk: Szegény ember kincse az álom…"

Nem ők az egyetlenek, de talán a leggusztustalanabb vadliberális és idegen érdekű "újságírás" művelőiként megérdemlik a kitüntetett figyelmet. Meg a többi szadeszbérenc koszvadék kotoréklakó libernyák politikusok is, és a felsz*póik : rtl, index, 444, atv, hvg, cink, vs, origo, atv, nol, hir24, vasárnapi hírek, Világ Gazdaság azaz vg, és még sajnos sokan mások. Feltételezem itt maradnak, az usa viszont messze van. Lenne annyi eszük ezeknek, hogy nem robbantanak ki puccsot és polgárháborút, mert abban nem a magyar nép veszne oda!

Bayer Zsolt: A dolgok állása (2.)

jobbegyenes 2014. 12. 03.

http://www.flagmagazin.hu/jobbegyenes/bayer_zsolt_a_dolgok_allasa_2

"Ideje megtanulnunk egy új szereplő nevét a világpolitikában. Őfelsége, a palagáz. A palagáz miatt változik meg erőteljesen a geopolitikai helyzet a világban.

Egy George Mitchell nevű texasi mérnök kidolgozta a technológiát, amellyel a nagy mélységben, a morzsalékos palakőzetben rejtőző gáz gazdaságosan kitermelhető. És az Amerikai Egyesült Államok tele van palagázzal.

A kizárólag a tengerentúliak érdekeit képviselő és szolgáló magyarországi hírportálok egyike, a 444 hu például már tavaly leírta azt a találó címet, hogy „Szaúd-Amerika".

A palagáz miatt az amerikai piacon hirtelen túlkínálat mutatkozott, amely alaposan lenyomta az árakat. Így jutottunk el oda, hogy a világ évtizedeken át legnagyobb gázimportőre hirtelen gázexportőrként lép fel a világpiacon. S mint ilyen, természetesen nagyon szeretné meghódítani az európai piacokat is.

Persze akad azért néhány probléma.

Mindenekelőtt a gázár. A sorokkoztt.tumblr.com-on a Nagy gázháború című írásban olvashatjuk a következőket: „Ezzel el is jutottunk az amerikai gázexport legnagyobb problémájáig, az árig: amennyiben a Henry Hubon – ez számít benchmarknak az amerikai gázár esetében – kereskedett gáz ára tartósan 250 dollár fölé emelkedik ezer köbméterenként, egyszerűen nem éri meg megvenni, cseppfolyósítani, elszállítani, újragázosítani, majd betáplálni az európai piacra az amerikai gázt." Ennek tudatában érdemes eltöprengeni azon, vajon kinek az érdeke mesterségesen alacsonyan tartani éppen most a kőolaj és a földgáz árát, miközben a válság alatt azt hallgattuk, hogy az alacsony kőolaj- és földgázárak éppen a válság jelei és mutatói, és nagyon rosszat tesznek a világgazdaságnak. Most állítólag elmúlt a válság – különösen az Egyesült Államokban –, de az energiahordozók árai valamiért mégis soha nem látott mélységbe zuhantak. S talán mindennek a figyelembevételével érdemes elgondolkodni azon is, hogy a nyilvánvaló katonai érdekeken túl miért akarja az Egyesült Államok mindenáron kézben tartani Ukrajnát. Hát ezért: mert így piacot teremthet a palagázának, mert ha ellenőrzi az Oroszországból Ukrajnán áthaladó csövet, akkor ő ellenőriz mindent; mert így hatalmas bevételektől foszthatja meg Oroszországot.

És láss csodát! Még ott állt a Majdanon, a színpadon, nehézsúlyú, fekete öves nácik kezét szorongatva az egész amerikai establishment, és hátul, a függöny mögött Joe Biden amerikai alelnök fia és John Kerry külügyminiszter fiának legjobb barátja máris tagja lett a Burisma Holdings ukrán gázipari cég igazgatótanácsának. Nagyon szeretném, ha az ellenzéki megmondóemberek és a korrupcióellenes keresztes lovagok erre az egyetlen tényre reagálnának érdemben valamit. Hogy tudniillik mit keres az Egyesült Államok alelnökének és külügyminiszterének fia, illetve közeli barátja egy ukrán gázcég igazgatótanácsában, és ez a tény vajon milyen korrupciós gyanúkat vet fel. Vajon mennyiben vezérlik ettől kezdve a lehető legnyersebb gazdasági és pénzügyi érdekek az Egyesült Államok kelet-európai politikáját? Vajon van-e közük az eddig leírtaknak ahhoz, hogy az Egyesült Államok idegrohamot kap a Déli Áramlat nevének hallatán, és bármit hajlandó megtenni azért, hogy ez az Ukrajnát megkerülő vezeték soha ne épüljön meg?

Hiszen a Déli Áramlat többek között kikapcsolná Ukrajnát a rendszerből, így biztosítaná Európa zavartalan gázellátását. Továbbá a Déli Áramlaton keresztül például még olcsóbb azeri gáz is jöhetne, tovább csökkentve az árakat, így közelítve az európai gazdaság versenyképességét az amerikaihoz. Ezek ismeretében talán nem meglepő, hogy amerikai szenátorok már tavaly felkeresték Bulgáriát, letérdeltették a teljes bolgár kormányt, és közölték velük, hogy azonnal fejezzék be a Déli Áramlat építését.

Majd hazautaztak, és hozzáláttak megdolgozni az Európai Uniót, hogy haladéktalanul sújtsa szankciókkal Oroszországot. S lőn: az Európai Unió amerikai nyomásra hirtelen megtiltotta, hogy almát meg répát szállítsunk az oroszoknak. Sikerült is ezzel a nagyszerű lépéssel tönkretenni egy csomó lengyel és néhány magyar gazdát. De valamiért arról például nem hallani, hogy az Európai Unió megtiltaná az Audik, a BMW-k és a Volkswagenek kivitelét Oroszországba. Nem, mert akkor a német autógyártás kerülne padlóra. És amerikai nyomásra nagyon bátor tud lenni az unió, de azért nem vakmerő. És mindennek van határa. Ez a határ pedig többnyire a német érdekek mentén húzódik. (Magyarország nagy szerencséjére.) Persze érdemes azon is eltöprengeni, vajon le lehet-e győzni Oroszországot ezekkel a módszerekkel.

Nem. Nem lehet. Oroszországot soha nem sikerült legyőzni semmivel, ha mást nem, legalább ezt az egyet megtanulhatták volna a történelemből az amerikaiak, mondjuk Napóleon és Hitler példáján. De most ráadásul figyelembe veendő még néhány „apróság".

„Aláírták az orosz–kínai földgázszállítási kormányközi egyezményt, amely azonnal hatályba lépett - közölte Alekszej Miller, a Gazprom orosz állami energetikai cég vérigazgatója. A megállapodást az úgynevezett keleti útvonalon, a Szibéria Ereje nevű vezetéken keresztül Kínába menő orosz gázról kötötte a két ország. Az aláírást Li Ko-csiang kínai kormányfő moszkvai látogatására időzítették.

A Gazprom május 21-én egyezett meg a China National Petroleum Corp (CNPC) nevű állami energetikai céggel, hogy 2019-től évi harmincnyolcmilliárd köbméter gázt szállít Kínába. A szerződés harminc évre szól. Az üzlet több mint négyszázmilliárd dollár (mintegy kilencvenhatezermilliárd forint) értékű, de azt nem árulták el, hogy ezer köbméterenként mennyibe fog kerülni Kínának az orosz gáz."

Ez az a hír, amely miatt eleve kudarcra ítélt minden, az oroszok elleni szankció. S bár az amerikai szócsőként üzemelő 444 hu öles címekkel harsogja, hogy „Putyin Oroszországa sokkal gyengébb, mint aminek eddig látszott", erre csak ennyit mondhatunk: Szegény ember kincse az álom…

A dolgok állása tehát a következő: az orosz gázipari óriás, a Gazprom igazgatótanácsában ott ül Schröder volt német kancellár. Az ukrán gázipari óriás, a Burisma Holdings igazgatótanácsában ott ül az amerikai alelnök fia és az amerikai külügyminiszter családi barátja. A németek már megépítették maguknak az északi csővezetéket Ukrajna és Lengyelország kikerülésével, így biztosítva országuknak a zavartalan gázellátást. Az amerikaiak most fognak hozzá, hogy megszerezzék maguknak és palagázuknak az ukrán piacot, ezen keresztül az európai piacot, hogy ellenőrizzék az oroszok gázszállítását, hogy befolyásolják mindezzel az európai gázárakat, hogy megakadályozzák az azeri gáz Európába jutását.

Magyarország pedig áll középen, és úgy döntött, hogy megpróbálja a maga útját járni. Fölöttébb kockázatos kísérlet. S látjuk, hogy micsoda érdekeket sértünk ezzel. S látjuk mindennek a következményeit is.

De mindez nem ment fel bennünket semmi alól. Leginkább saját hibáink és bűneink alól nem."

folytatjuk…

Bayer Zsolt – http://magyarhirlap.hu

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!
http://www.flagmagazin.hu

-------------------------------------------------------------------------------------------

Bayer Zsolt: A dolgok állása (1.)

Az Egyesült Államok hangosan védi az Európai Uniót, és látványosan szolgálja annak érdekeit. De az Egyesült Államok valójában az Európai Unió ellehetetlenítésére törekszik.

Bayer Zsolt – 2014.11.29. 04:45

„Ha a huszadik században az intelligens európai elutazik és idegen ország határára érkezik, az útlevél- és vámvizsgálat után odamegy valakihez, és így szól:
- Ebben az országban idegen vagyok, legyen olyan szíves, kérem, mondja meg, mi az, amit önök itt most hazudnak!
A bennszülött erre azt feleli:
- Arrobori.
- Mit jelent ez a szó?
- Pontosan senki sem tudja.
- Hatása észrevehető?
- Hatása észrevehetően nagy. Régebben paota-ban éltünk, de az megbukott. Azóta egész életünk az arrobori jegyében áll, és az országban arroboriális virágzás tapasztalható. A közállapotok…
Az idegen bólint.
- Köszönöm, uram, ne fáradjon, a többit már tudom."

Hamvas Béla keserű szürrealizmusa az Óda a huszadik századhoz című esszéjéből már régen nem szürrealizmus. Különben is: már Ionescu megmondta, hogy a szürreális megszűnt létezni, mert a szürreális lett a reális.

Ezt a szomorú igazságot tapasztalhatjuk meg ismét.

Az Egyesült Államok hangosan védi az Európai Uniót, és látványosan szolgálja annak érdekeit. De az Egyesült Államok valójában az Európai Unió ellehetetlenítésére törekszik.

Az Egyesült Államok vádlón rámutat Oroszországra, és ellentmondást nem tűrő hangon kijelenti, hogy az Európai Uniót Oroszország fenyegeti.

Valójában Oroszország nem fenyegeti az Európai Uniót. Az Egyesült Államok fenyegeti. És az Egyesült Államok célja eléréséhez – nevezetesen, hogy felbomlassza az uniót – most éppen Magyarországot használja eszközként. Mert ha sikerül Magyarországot térdre kényszerítenie, az elég érthető és alapos lecke lesz a többi közép-európai, kelet-közép-európai országnak, amelyek amúgy többek között Németország szövetségesei lehetnének a közeljövőben.

Az Egyesült Államok most éppen az arrobori jegyében áll. Az Egyesült Államokban arroboriális virágzás tapasztalható.

A tőkés világot megrengette az Egyesült Államokból kiindult válság. És mindenki jobban belerokkant, mint a válság okozói. Például azért, mert a válság okozói önmaguknak vindikálják azt a jogot, hogy jegybankjuk annyi pénzt nyomjon, amennyit csak akar (amennyi éppen kell), míg az egész világnak megtiltják ugyanezt.
Az arroboriális virágzás kezdetére érkezett Egyesült Államok úgy döntött, megszabadul egyik legfőbb – és jelen pillanatban legsebezhetőbb - vetélytársától, az Európai Uniótól. Elsősorban azért, mert nincs szüksége a dollár mellé egy másik lehetséges „világpénzre", az euróra. S még számos dologra nincs szüksége, számosra pedig van.

Szüksége van mindenekelőtt piacra. A piacszerzést szolgálja a tervezett amerikai–uniós szabad kereskedelmi egyezmény. Ennek keretében az Egyesült Államok elérné például azt, hogy agrártermékei szabadon beáramolhassanak Európába.

A Kettős Mérce tavaly februárban felhívta a megállapodás veszélyeire a figyelmet: „…Már több mint egy éve folynak a tárgyalások az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodásról, mely gyakorlatilag egy egységes szabadpiaci egységgé tenné a világ két legnagyobb gazdaságát. Az egyezmény viszont számos veszélyt is magában rejt, könnyen lehet, hogy az egyezményt követően kötelező lesz a GMO-kat és az évek óta betiltott rákkeltő vegyszereket beengednünk Magyarországra.

Nem véletlen, hogy a civil szervezetek kongatják már a vészharangot. Egyrészt, mert a tárgyalások a lakosok, civilek számára titkosak, viszont a multinacionális cégek azt jelentősen befolyásolják… Ami talán még ezeknél is nagyobb kockázat, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás nem csak az egymás közötti vámokat, importkvótákat szüntetné meg, hanem ebben a szabadkereskedelmi övezetben a termékekre, gyártásukra vonatkozó törvényi előírásokat is harmonizálná a gyakorlatban. Ráadásul, ahogy a Guardian november 4-i cikkében is hangsúlyozzák, ezáltal a cégek bármikor beperelhetnék azon országokat, melyek – mint pl. Magyarország a GMO-k esetén, a skandináv országok egészségkárosító vegyi anyagoknál – védik a saját állampolgáraik egészségét a bizonytalan kereskedelmi szabályozásokkal szemben. A szabadkereskedelmi megállapodás esetén könnyen lehet, hogy a világcégek rafinált ügyvédei ránk kényszeríthetik génmanipulált termékeiket és mérgező vegyszereiket… Multicégek már sokszor végeztek környezetet és emberi egészséget pusztító tevékenységet a nemzetközi joggal takarózva, így kijátszva, semlegesítve a helyi értékeket, érdekeket védő szabályozásokat. A Guardian cikke példaként mutatja be, hogy mikor az ausztrál döntéshozók úgy határoztak, hogy a cigarettákat csak márka jel nélküli csomagolásban lehet forgalmazni, a Philip Morris az ausztrál–Hong Kong-i szabadkereskedelmi egyezmény alapján beperelte az ausztrál kormányt és egészségvédelmi intézkedését.

Még számos példát lehetne felsorolni, amikor világcégek sokszor az állampolgárokat védeni hivatott jogszabályokat használják fel saját gazdasági érdekükben. Az EU és az USA által szép csendben megkötni készülő szerződés is könnyen hasonló helyzet hozhat. Nyilván sok részlete az egyezménynek még nem tisztázott és nem végleges, de könnyen előállhat olyan helyzet, mikor egy nemzetközi bíróságon egy-egy amerikai multi elsöpri a magyar GMO-mentességet, vagy felülírja egy-egy korábban kivont rákkeltő anyag tilalmát.

A demokráciára oly érzékeny EU-ban sem merült fel valamiért, hogy például népszavazást írjunk ki a kérdésben. Pedig a GMO-kon túl az Egyesült Államokban például hormonkészítményekkel folyik az állattenyésztés, amitől gigantikus mellizmokat termelnek napok alatt a szerencsétlen pulykák. Az USA-ban elterjedt, de Európában, így Magyarországon is régóta tiltott növekedési hormonokat például összefüggésbe hozzák számos egészségügyi károsodással. Ezek európai korlátozását bírósági úton szüntethetnék meg például amerikai cégek, egy rossz megállapodás esetén." (Simon Gergely: GMO-kat és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU–USA szabad kereskedelmi egyezmény?, Kettős Mérce, 2013. november 19.)

A másik tényezőre a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának tagja, Glattfelder Béla hívta fel a figyelmet: „Miután az Amerikai Egyesült Államok nyilvánvalóvá tette, hogy nem hajlandó az agrártámogatások csökkentésére, az agrárkereskedelem további liberalizálása csakis az európai mezőgazdasági támogatási rendszer egyoldalú leépítésével érhető el. A magyar néppárti delegációnak eddig is az volt az álláspontja, hogy az Európai Unió nem áldozhatja fel az európai mezőgazdaság érdekeit annak érdekében, hogy a WTO-tárgyalásokon megállapodás szülessen."

Ilyen feltételek mellett Glattfelder szerint nyilvánvalóan nincs értelme, hogy az unió folytassa a tárgyalásokat. Ugyanis az amerikai törvényhozás nemrégen elsöprő többséggel fogadta el a jelenlegi agrártámogatási rendszerének további életben tartását… Ezzel szinte teljesen biztossá vált, hogy ellentétben az európai termelőkével, a következő időszakban nem fog csökkeni az amerikai gazdák támogatása. Glattfelder kiemeli: a kongresszus döntése újabb ok arra, hogy az Európai Bizottság leállítsa a Közös Agrárpolitika (KAP) állapotfelmérését és az agrártámogatások további csökkentését. Az Egyesült Államok ugyanis a világ legnagyobb agrárexportőre, és számos piacon az unió versenytársa. Megengedhetetlen, hogy miközben az amerikai termelők támogatásai változatlanok maradnak, az unió csökkentse a támogatásokat, és ezzel tovább növelje az európai gazdák versenyhátrányát…

Bebizonyosodott az is, hogy nincs igazuk azoknak, akik szerint a KAP reformja és a támogatások csökkentése elkerülhetetlen, hiszen az amerikai törvényhozás dönthetett úgy, hogy nem kér a reformokból, és változatlanul hagyja agrárpolitikáját. Az Európai Uniónak is egyszerűen csak ugyanezt kellene tennie. Így megőrizhető az európai mezőgazdaság versenyképessége és az élelmiszer-biztonság. A jelenlegi magas élelmiszerárak és nagy áringadozások mellett az európai fogyasztók érdeke is, hogy az unió élelmiszerből önellátó maradjon, és ne legyen kiszolgáltatva az importnak.

Az arroboriális virágzás kezdetén az Egyesült Államok pontosan így képzeli el a szabad versenyt és a piacgazdaságot: az amerikai farmerek hatalmas állami támogatással a hátuk mögött és Európában betiltott módszerekkel előállított tömegáruikkal betörnek az állami támogatásoktól megfosztott, szigorú körülmények és előírások között termelő európai gazdák piacára. Nem véletlenül mondta Adam Smith, a szabad piac és szabad verseny apostola, hogy a „láthatatlan kéz", a szabad piac csak akkor működik, ha valamennyi szereplője maradéktalanul tisztességes és becsületes.

Az Egyesült Államok nem az. (Más sem nagyon, és főleg nem mindig, de amire Amerika képes, arra mások nem nagyon…)

folytatjuk