Soros György tízmillióiból aggódhat a magyarországi demokráciáért, a sajtószabadságért, az ország jövőjéért, közhangulatáért és a hazai korrupció "elharapózásáért" az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Transparency International és a Political Capital. A fenti újságok és intézmények teljes egészében, vagy nagyobbrészt a Soros Györgyhöz köthető tízmilliós támogatásokból fizeti újságíróit, alkalmazottait - tudta meg a PestiSrácok.hu. A portál azok után fordult adatigényléssel a szóban forgó szervezetekhez, hogy kiderült, a hazai ellenzéket is előszeretettel támogató Soros tízmillióiból valósul meg az Átlátszós korrupciókutatás.

Soros civiljei magukra költik a tízmilliókat, miközben a CÖF önkéntes munkával
működik

Kategória: Hírözön Közzétéve: 2014. december 01. hétfő, 14:34 Írta: sinka

Soros György tízmillióiból aggódhat a magyarországi demokráciáért, a sajtószabadságért, az ország jövőjéért, közhangulatáért és a hazai korrupció „elharapózásáért" az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Transparency International és a Political Capital. A fenti újságok és intézmények teljes egészében, vagy nagyobbrészt a Soros Györgyhöz köthető tízmilliós támogatásokból fizeti újságíróit, alkalmazottait – tudta meg a PestiSrácok.hu. A portál azok után fordult adatigényléssel a szóban forgó szervezetekhez, hogy kiderült, a hazai ellenzéket is előszeretettel támogató Soros tízmillióiból valósul meg az Átlátszós korrupciókutatás.

A fotó a civil szervezetek képviselőinek és az Amerikai Egyesült Államok budapesti diplomatáinak tavaly októberi gödöllői találkozóján készült. Középen Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes és M. André Goodfriend ideiglenes ügyvivő látható, az asztalnál (balról-jobbra) Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely jogásza, Pap Enikő, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség jogi szakértője, Ligeti Miklós, Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Szőnyi Andrea, a Zachor alapítvány vezetője (takarásban), Dombos Tamás, a Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat ügyvivője és Kapronczay Stefánia, a
Társaság a Szabadságjogokért elnöke ül. Fotó: MTI/Kovács Attila.

Az egyébként politikailag motivált, de magát „független" oknyomozó portálnak nevező Átlátszó tavalyi 41,76 millió forintos büdzséjéhez 22,9 millió forinttal járult hozzá a Soros György alapította Nyílt Társadalom Intézet (OSI), újságírókra összesen 24,2 milliót, jogászokra pedig 5,5 milliót költött az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. A portál tavalyi forrásainak 63 százalékát fordította az újságírók bérére.

A Political Capital a lap kérdésére elismerte: az OSI-tól kapott támogatást teljes egészében a munkabérek kifizetésére használták fel. A Political Capital nyomatékosította, sem közvetlenül, sem közvetve nem részesülnek állami támogatásban, nincs állami megrendelésük, és áttételesen sem kedvezményezettjei semmilyen közpénznek.

A K-Monitor arról tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t, hogy 2012-ben és 2013-ban egyaránt 80 ezer dollárnyi intézményi támogatást kaptak az OSI-tól.

A Transparency tavaly mintegy 126 millió forintnyi bevételt könyvelhetett el, amelyhez több mint 43 millió forinttal járult hozzá a a Soros György alapította Nyílt Társadalom Intézet. Érdekes az is, hogy a Transparency kimutatása szerint tavaly több mint 79 millió forintra rúgott a különböző támogatásokból kifizetett személyi költségük, amelyből 29,133 millió forintot a Soroshoz köthető pénzekből fizettek ki.

A PestiSrácok.hu tavaly azt is megírta, hogy az Átlátszó.hu-nak is jutott abból a nyolcszázmillió forintból, amit a Soros-hálózat prominenseinek közreműködésével a Bajnai Gordon Együtt2014 mozgalmához kötődő szervezeteknek osztogattak ki. Akkor ugyanis az derült ki a Heti Válasz tényfeltáró cikkéből, hogy gyakorlatilag ugyanaz a civil kör részesült az ismert spekuláns alapítványainak 472 millió forintos adományában, amely azután jót kaszált az úgynevezett Norvég Civil Alap nyári "makropályázatán" is. Utóbbin átszámolva 327 millió forintot szórtak szét a kormánybuktató segéderők között.

Soros György egyébként nem csak a Átlátszós korrupciókutatást szponzorálja. Ismert, az OSI az egyik legfőbb támogatója a Human Rights First amerikai jogvédő szervezetnek, amely augusztusban konkrét intézkedéseket fogalmazott meg a washingtoni döntéshozóknak a magyar kormány megbuktatására.

Mint korábban megírtuk, André Goodfriend amerikai ügyvivő úr támadja a Norvég Civil Alapot ellenőrző vizsgálatot, amelyet a KEHI illetékességből végez. Sőt, előre kimondja az ítéletet, talán mert a vizsgálat rávilágíthat bizonyos, az USA-ból és Norvégiából támogatott, civilnek nevezett szervezetek pártérdekű tevékenységére is. A magyar civil társadalom külföldről nem támogatott, önerőből dolgozó nagy többsége ma már világosanlátja, hogy egy tudatosan kialakított ex-lex diplomáciai helyzetről van szó, melyben Goodfriend úré a vezető szerep. - írja Csizmadia László a Civilösszefogás.hu-n.

S a külföldi oligarchák és a magyar ellenzék érdeke továbbra is azonos, nem véletlen hát, hogy újra formálódik az együttműködés. Csizmadia szerint ezeket a szálakat erősíti Soros György és a Clinton házaspár „civil" alapítványa, és a Norvég Civil Alap. Figyelemmel arra, hogy az USA-ban a demokrata párt van hatalmon, alappal feltételezhető, hogy a norvég támogatás nem önzetlen. Az USA kormányzó pártjával való barátság jól jöhet a norvég államnak, így a Clinton Alapítvány és a norvég állam közötti támogatási kapcsolat olyan összefonódás, amely önmagában motiválhatja az USA kormányát a Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlásra.

Ne feledjük - hangsúlyozza a CÖKA alapítója, hogy mindeközben „otthon", az Egyesült Államokban a törvényhozásig ért az ellenállás a külföldről érkező támogatások ellenőrizetlensége miatt. A republikánus képviselők olyan törvény előkészítésén dolgoznak, amely transzparenssé teszi az ilyen pénzeket. Hasonló tárgyú törvény megalkotását javasolta a magyar igazságügyi miniszternek a CÖF – CÖKA is. A magyar civil társadalom 80 ezer civil szervezetet számláló többsége nemcsak a gazdasági korrupciót veti el, hanem a közbeszédben eddig alig definiált „pártpolitikai érdekű" korrupciót is.

Érdemes összevetni, hogy miközben a Soros-galaxis civiljei saját fizetésükre költik a külföldről kapott pénz nagy részét, a baloldalon sokat támadott Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA), azaz a CÖF és a Békemenet háttéralapítványa a szervezet közhasznúsági jelentése szerint egyáltalán nem fizet juttatást a vezetőknek, a munkát mindenki önkéntesen vállalja. Minderre nemrég Csizmadia László, a CÖKA alapítója, a Békemenet szervezője hívta fel a figyelmet.

Felhasznált források:

Zsíros fizetésekkel, Soros tízmillióiből aggódnak a korrupció miatt -
Pestisrácok.hu

Teljes egészében, vagy nagyobbrészt a Soros Györgyhöz köthető tízmilliós támogatásokból fizeti újságíróit, alkalmazottait az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Transparency International és a Political Capital – tudta meg a PestiSrácok.hu. Portálunk azok után fordult adatigényléssel a szóban forgó szervezetekhez, hogy kiderült, a hazai ellenzéket is előszeretettel támogató Soros tízmillióiból valósul meg az Átlátszós korrupciókutatás. Az egyébként politikailag motivált, de magát „független" oknyomozó portálnak nevező Átlátszó tavalyi 41,76 millió forintos büdzséjéhez 22,9 millió forinttal járult hozzá a Soros György alapította Nyílt Társadalom Intézet (OSI), újságírókra összesen 24,2 milliót, jogászokra pedig 5,5 milliót költött az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. A portál tavalyi forrásainak 63 százalékát fordította az újságírók bérére. A Political Capital kérdésünkre elismerte: az OSI-tól kapott támogatást teljes egészében a munkabérek kifizetésére használták fel.

PestiSrácok.hu

Soros György tízmillióiból aggódhat a magyarországi demokráciáért, a sajtószabadságért, az ország jövőjéért, közhangulatáért és a hazai korrupció „elharapózásáért" az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Transparency International és a Political Capital – tudta meg a PestiSrácok.hu, miután adatigényléssel fordult a szóban forgó szervezetekhez. Kérdéseinket azok után küldtük el az Átlátszónak, a K-Monitornak, a Transparencynek és a Political Capitalnak, hogy kiderült, mintegy 35 millió forinttal, pontosan 142 ezer dollárral támogatta a Soros György alapította Nyílt Társadalom Intézet (OSI) a négy szervezet „önkormányzati kampánymonitor" című kutatását. Soros-millióiból egyébként azt állapították meg, hogy „az önkormányzati kampánykorrupció is jobban teljesít az átláthatóságnál, (…) a Fideszt és jelöltjeit ugyanis sok száz millió forintot érő, közpénzből fizetett óriásplakát-kampány is segítette".

A Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézet mélyen a zsebébe nyúl, ha magyar "civil" szervezetek támogatásáról van szó.

A PestiSrácok.hu a Transparency Internationalt, a Political Capitalt, a K-Monitort, valamint az Átlátszó.hu-t is megkereste és megkérdezte, hogy összesen mennyi Soros-forráshoz jutottak hozzá, és a támogatásból mennyit költöttek személyi költségekre, bérekre.

A Political Capital nyomatékosította, sem közvetlenül, sem közvetve nem részesülnek állami támogatásban, nincs állami megrendelésük, és áttételesen sem kedvezményezettjei semmilyen közpénznek. „A Political Capital bevételei teljes mértékben magyar vállalatoktól, illetve nemzetközi tudományos, kutatói támogatásokból, alapítványi adományokból származnak. Bevételeink egyik forrása az OSI, mely tavaly a Political Capital munkatársai által végzett kutatómunkát összesen 7 942 815 forinttal támogatta. Mivel ezen összeg munkabérként került kifizetésre, intézetünk ennek csaknem felét, 49,03 százalékát, 3 894 362 forintot adók és járulékok formájában befizette az államkasszába. A támogatásokat minden esetben a Political Capital kutatási programjaira fordítjuk, a felhasználásról a finanszírozó részére szigorúan ellenőrzött elszámolást készítünk" – írta válaszában a Political Capital.

A K-Monitor arról tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t, hogy 2012-ben és 2013-ban egyaránt 80 ezer dollárnyi intézményi támogatást kaptak az OSI-tól. „A K-Monitor ezenkívül idén a TI Magyarországgal és az atlatszo.hu-val, illetve a Politcal Capital Intézettel közösen két projekttámogatást nyert el. Az őszi, önkormányzati választásokhoz, illetve az önkormányzati korrupció elemzéséhez kapcsolódó projektből 27 ezer dollár a K-Monitor része. Ebből 15 ezer dollárt a tervek szerint bérekre, 10 ezer dollárt előfizetésekre és szolgáltatások vásárlására, nagyjából 2 ezer dollárt pedig kommunikációra, technikai felszerelésre fordítunk. A projekt 2015 tavaszán ér véget, ezért nem készült még beszámoló" – tájékoztatta portálunkat Csikós Judit, a K-Monitor pénzügyi vezetője, aki azt is elárulta, a szervezetnék három főállású és két részmunkaidős, félállású alkalmazottja van, előbbiek egységesen nettó 192 570 forintot keresnek, utóbbiak ezen összeg felét vihetik haza.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a PestiSrácok.hu kérdéseire küldött válaszában nem írta le konkrétan, hogy mennyi támogatást nyertek az OSI-tól, és ebből mennyit fordítottak munkabérre, hanem arra hívta fel a figyelmünket, hogy minden általunk kért adatra rátalálunk a honlapjukon. Rákerestünk és kiderült, a Transparency tavaly mintegy 126 millió forintnyi bevételt könyvelhetett el, amelyhez több mint 43 millió forinttal járult hozzá a a Soros György alapította Nyílt Társadalom Intézet. Érdekes az is, hogy a Transparency kimutatása szerint tavaly több mint 79 millió forintra rúgott a különböző támogatásokból kifizetett személyi költségük, amelyből 29,133 millió forintot a Soroshoz köthető pénzekből fizettek ki.

A korrupció éterbekiáltása kormányellenes tüntetések sokaságát hívta életre.

Különösen érdekes és pikáns az Átlátszó PestiSrácok.hu-nak küldött válasza, amelyből egyértelműen kiderül, hogy Soros György milliói nélkül az Átlátszó nem létezne, vagy legalábbis „aprópénzből" működne. Az egyébként politikailag motivált, de magát „független" oknyomozó portálnak nevező Átlátszó tavalyi 41,76 millió forintos büdzséjéhez 22,9 millió forinttal járult hozzá a Soros György alapította Nyílt Társadalom Intézet (OSI), újságírókra összesen 24,2 milliót, jogászokra pedig 5,5 milliót költött az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. „2013-ban forrásaink 63 százalékát újságírók, 14 százalékát jogászok bérére fordítottuk, információtechnológiai kiadásokra 7 százalék, adminisztrációra, kommunikációra, utazásra 16 százalék jutott" – válaszolta a PestiSrácok.hu-nak Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője, az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Portálunk tavaly azt is megírta, hogy az Átlátszó.hu-nak is jutott abból a nyolcszázmillió forintból, amit a Soros-hálózat prominenseinek közreműködésével a Bajnai Gordon Együtt2014 mozgalmához kötődő szervezeteknek osztogattak ki. Akkor ugyanis az derült ki a Heti Válasz tényfeltáró cikkéből, hogy gyakorlatilag ugyanaz a civil kör részesült az ismert spekuláns alapítványainak 472 millió forintos adományában, amely azután jót kaszált az úgynevezett Norvég Civil Alap nyári "makropályázatán" is. Utóbbin átszámolva 327 millió forintot szórtak szét a kormánybuktató segéderők között. Mindez úgy történhetett meg, hogy a nemzetközi szerződések értelmében az uniós támogatások egyfajta kiegészítéseként funkcionáló Norvég Alap pénzosztó szervét a Soros Alapítványból jól ismert figurák szállták meg. Az Átltászónak az Asimov Alapítvány közreműködésével jutott 106 ezer eurónyi, mintegy 32 millió forintnyi közpénz, a támogatást a "watchdog módszertan továbbadása civilek és közéleti blogok számára" című projektre kapta a portál. Tehát egy teljességgel megfoghatatlan, erősen "lenyúlásszagú" feladatra ítélték oda a norvég adófizetők tízmillióit. A watchdog, azaz a közérdekű adatigénylés módszere ugyanis nem több, mint egy formanyomtatvány eljuttatása az állami szervekhez.

Soros György egyébként nem csak a Átlátszós korrupciókutatást szponzorálja. Ismert, az OSI az egyik legfőbb támogatója a Human Rights First amerikai jogvédő szervezetnek, amely augusztusban konkrét intézkedéseket fogalmazott meg a washingtoni döntéshozóknak a magyar kormány megbuktatására. Többek között javasolták azt is, hogy nyomásgyakorlás céljából az amerikai ügynökségek állítsanak össze anyagokat a magyar politikai és üzleti vezetőket érintő korrupciós ügyekről. Minden jel szerint tehát Washington előre megírt kottából, a Soros által szponzorált Human Rights First dokumentumából játssza le a kitiltási ügyet és a magyar nyomásgyakorlást.

Érdemes összevetni, hogy miközben a Soros-galaxis civiljei saját fizetésükre költik a külföldről kapott pénz nagy részét, a baloldalon sokat támadott Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA), azaz a CÖF és a Békemenet háttéralapítványa a szervezet közhasznúsági jelentése szerint egyáltalán nem fizet juttatást a vezetőknek, a munkát mindenki önkéntesen vállalja. Minderre nemrég Csizmadia László, a CÖKA alapítója, a Békemenet szervezője hívta fel a figyelmet.

A címlapfotó a civil szervezetek képviselőinek és az Amerikai Egyesült Államok budapesti diplomatáinak tavaly októberi gödöllői találkozóján készült. Középen Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes és M. André Goodfriend ideiglenes ügyvivő látható, az asztalnál (balról-jobbra) Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely jogásza, Pap Enikő, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség jogi szakértője, Ligeti Miklós, Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Kádár András, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Szőnyi Andrea, a Zachor alapítvány vezetője (takarásban), Dombos Tamás, a Meleg Háttér Információs és Lelkisegély Szolgálat ügyvivője és Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke ül. Fotó: MTI/Kovács Attila.

-------------------------------------------------------------------------------------------

Hiába találnak ki újabb technikákat, megoldásokat, (pl., a civilnek álcázott látszólag semleges csoportok) előbb-utóbb ki fog borulni a bili. A hazaárulók ki fogják húzni a gyufát. A liberálisoknak csúfolt szarháziakat újra és újra el fogják zavarni az emberek. Nincsen avval semmi gond, ha támogat valaki egy portált, egy civil, vagy annak mondott szerveződést csak a kettő közt van kis különbség. A PS. támogatása a kétharmad, valamint az ellenzéki szavazók egy részének helyeslésével találkozik. A cikkben említett szervezeteket pedig ez a világ nagy részén persona non grata felforgató és/vagy idegen kormányok pénzelik. Mielőtt újra előkerülne, hogy Orbán is elfogadta az ösztöndíját (ha jól emlékszem 1 évig) érdemes visszatekinteni. Egyrészt ki a franc ismerte ki akkor Soros szándékait? Másrészt rendszerváltáskor az értelmiség jó része szívesen választotta az akkor két pofára kommunistázó szabad demokratákat. Az Antall kormány megalakulását követően nagyon hamar kiderült, hogy az anyatejjel magukba szívott liberalizmus gyorsan elillant és egy militáns, nagypofájú kizárólag a saját pecsenyéjét sütögető, az országot a csőd szélére juttató párt maradt. Olyanok, akik a legtöbbet tették az ország kiárusításáért, leamortizálásáért. Na ebből a liberalizmusból nem kér senki. Nyilván sem ők, sem a slepp egy része nem szívesen esett ki a pixisből, s ez a tartóiknak sem vágott egybe az akaratával.
Minden olyan lépést támogatok, ami a hazai kis és nagy vállalkozásokat, a „Haza szekerének tolóit" támogatja és semmit nem, ami idegen érdekek és egy szűk kisebbség érdekeit szolgálja. Szükség van nagyon a civil szférára, lenne/van sok feladat. De nem a Soros féle megélhetési bér-jajongókra. Azokra akiket ráadásul idegen kormányok is használnak saját céljaik érdekében…

-------------------------------------------------------------------------------------------


Csizmadia László: Amerikai western - Civilösszefogás.hu

A „demokraták" rájöttek, komolyabb „civil támogatás" kell, mert a társadalom szilárd támasza a kormánynak

Csizmadia László – 2014.11.20. 01:47 –

Egy korántsem csendes amerikai hónapok óta borzolja a magyar civil társadalom idegeit azzal, hogy az országgyűlési választásokon vesztes pártok és álcivil szervezeteik mellé sorakozva a fennálló demokratikus rend fellazítására törekszik.

Valószínűleg előre megírt és más országokban már bevált forgatókönyvből dolgozik, melyet az Egyesült Államok demokrata párti főtaktikusai raktak össze. Gondoljunk csak az úgynevezett „arab tavaszra" vagy a cseh kormány tavalyi megbuktatására.

A visszatérő motívum a célba vett országot elárasztó korrupció megszellőztetése, amelyet azonnal továbbvariálnak az ellenzéki politikusok és a kormánybuktatásban érdekelt „civil" szervezetek. Könnyen kiismerhető módszer, mégis tuti zavart okoz, mert mindig van nehezebb helyzetű társadalmi réteg, amely a kormány ellen hergelhető, különösen Európa közép-keleti felén.

Ugyanígy létezik a korrupció is minden társadalomban, helytől és időtől függetlenül, mióta ember ember fölött hatalmat gyakorol. Magyarország sem kivétel, statisztikailag a középmezőnyben vagyunk. Nyilvánvaló, hogy e téren nulla a tolerancia, és nemcsak szavakban meghirdetve, de intézkedésekkel hitelesítve, a cselekvés mezején is. A magyar miniszterelnök többször nyilatkozott az ügyben, készen arra, hogy konkrét támpontok alapján konkrét lépéseket tegyen.

De hogyan segíti az Egyesült Államok a magyarországi korrupció elleni harcot? Az előzményekhez tartozik, hogy nagykövet helyett, mint egy csomagot, itt hagyta nekünk ügyvivőjét. Goodfriend úr politikai felelőssége – mintegy véletlenül – messze nem azonos egy regnáló nagykövet státusával. Leegyszerűsítve: különösebb nemzetközi jogi bonyodalmak nélkül, egy „bocsi"-val elmozdítható.

Az ügyvivő szorgalmas ember, kifejezetten rátermettnek is mondhatnánk. Végighaknizza a magyar politika összes színpadát, énekel zongorakísérettel, az irányadó trend szerint. Mostanában az „unortodox diplomáciai magatartás" járja, és ebbe tényleg minden belefér. Az Egyesült Államok ügyvivőjének vajon tényleg ott a helye az „Orbán takarodj" főmondanivalójú tüntetésen, amely a felvonulók részéről erőszakba és garázdaságba fordul? Nem azt üzeni Goodfriend úr jelenléte, hogy: „Hadd szóljon, ami belefér, Amerika veletek van, gyerekek!"

Nap mint nap nyilatkozik a médiában, nyomja a korrupciós vádakat, kever és kavar. Összecseréli a kormánytagot és kormánytisztviselőt, hol ez a korrupt, hol az – honnan is tudná egy vezető diplomata, mi a különbség? Bizonyíték nincs, „nem áll módjában", „a kormány úgyis tudja, miről van szó", és így tovább. Lényegében számon kéri egy jogállamtól, hogy nem indít büntető eljárásokat kellő mennyiségű bizonyíték hiányában. A kabátlopás esete, ezt is régen kitalálták már. Egy kis méreg a közvélemény amúgy is zavaros vizébe, kezdjetek vele valamit, magyarok.

Ide tartozik a norvég civil támogatások témája is. Az ügyvivő úr támadja a Norvég Civil Alapot ellenőrző vizsgálatot, amelyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) illetékességből végez. Sőt előre kimondja az ítéletet, talán mert a vizsgálat rávilágíthat bizonyos, az Egyesült Államokból és Norvégiából támogatott, civilnek nevezett szervezetek pártérdekű tevékenységére is.

A magyar civil társadalom külföldről nem támogatott, önerőből dolgozó nagy többsége ma már világosan látja, hogy egy tudatosan kialakított ex-lex diplomáciai helyzetről van szó, melyben Goodfriend úré a vezető szerep.

Nem véletlen, hogy helyből a diplomáciai védettségre hivatkozik, amint fel meri vetni valaki, hogy a tudomására jutott bűncselekményt a hatóságok felé neki is jelentenie kell. Könnyű magas lóról osztani az igét obligón kívül, és odalökni egy kétharmad országnyi civil közösségnek, hogy olvasgassák a bécsi egyezményt.

Csakhogy józan esze a civilnek is van. „Míg nincs hulla, gyilkosság sincs." Amíg nincs adat, amely konkrét cselekményhez vagy konkrét személyhez vezetne, büntető eljárás nem indulhat. Ha nem ismerjük a bűncselekményt, vádat sem emelhetünk. Vagy a „demokratikus világ" azt várná a szerinte diktatúra alatt nyögő Magyarországtól, hogy tegye félre a szabadságjogokat, felejtse el az ártatlanság vélelmét, és bemondás alapján helyezzen vád alá magyar állampolgárokat?

Öntsünk tiszta vizet a méregpohárba! Az Obama-kormány úgy döntött, hogy nyomást kell gyakorolni Magyarországra, és André Goodfriend a végrehajtó. Szövetségi viszony, barátság most érdektelen. „Veszély, veszély!", az Orbán-kormány nyílt kiállása a szuverenitás és a magyar érdekek mellett nehogy példaként szolgáljon más államok vezetői számára.

Azon kellene inkább elgondolkodni, hogy miért meri ezt fölvállalni a magyar miniszterelnök? Nagyon egyszerű: mert Magyarország többségi civil társadalma mögötte áll. Van egy civil közösség, amely képes arra, hogy egységesen kiálljon a saját értékeiért, és ezzel ország-világ nyilvánossága előtt eloszlassa a regnáló kormány demokratikus beágyazottságát illető kételyeket. Nem véletlen, hogy André Goodfriend hivatalos tárgyalásán „problémásnak" tartotta a kétharmados parlamenti többséget. Van olyan politikai tankönyv, amely szerint a kétharmados többség már diktatúra? Én inkább úgy látom, hogy sokaknak kellemetlen a nemzeti egység. Bizonyos érdekek számára kezelhetetlen, mert pénzzel nem megvehető, és alkalmatlan terep a demokrácia export-importjára. Egy politikailag megosztott, az Egyesült Államok demokrata pártjának köldökzsinórjához megtérő magyar társadalom persze ideális lenne. Az atomjaira hullott politikai ellenzéket támogatni, amely életképtelen külső segítség nélkül, nagyhatalmi szempontból sokkal előnyösebb.

Ezek az amerikai demokrata párt Magyarországgal kapcsolatos valós problémái. De ettől mi itt vagyunk, és sokat tanultunk az elmúlt huszonöt év alatt. Nem hull manna az égből, és ami kívülről jön, annak ára van.

És nemcsak a szabad választás lehetősége a demokrácia záloga. Azonos súllyal esik a latba a szubszidiaritás elvének betartása. Minden demokratikus rendszernek meg kell hagyni azt a mozgásteret, amelyben a szabad választások értelmet nyernek, és amelyben a választók érdeke kézzelfoghatóan érvényesül.

Az állampolgárok az elmúlt öt évben ötször döntöttek az Orbán-kormány mellett. Az ellenzékbe szorult, neoliberális és posztkommunista pártocskák elsöprő vereségéhez nem valamely elvont ideológia, hanem az ország kiárusításának ténye szolgáltatott alapot. A nemzeti vagyont áron alul privatizálták, behozhatatlan előnyt biztosítva ezzel a multinacionális vállalatoknak és bankoknak. A zsebeket azóta is húzza a rejtett külföldi számlákon vagy offshore cégekben parkoló Júdás-pénz. A külföldi oligarchák és a magyar ellenzék érdeke továbbra is azonos, nem véletlen hát, hogy újra formálódik az együttműködés.

Ezeket a szálakat erősíti Soros György és a Clinton házaspár „civil" alapítványa, és a Norvég Civil Alap. Figyelemmel arra, hogy az Egyesült Államokban a demokrata párt van hatalmon, joggal feltételezhető, hogy a norvég támogatás nem önzetlen. Az Egyesült Államok kormányzó pártjával való barátság jól jöhet a norvég államnak, így a Clinton Alapítvány és a norvég állam közötti támogatási kapcsolat olyan összefonódás, amely önmagában motiválhatja az Egyesült Államok kormányát a Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlásra.

A magyar politikai életbe történő beavatkozás persze nem ma kezdődött. Clinton és Soros a választások előtt Bajnai Gordont szemelte ki a miniszterelnöki feladatra. Bajnai kreált „civil" szervezete Haza és Haladás Alapítvány néven megalakult, amelyet azután bőséges anyagi juttatásokban részesítettek. De Bajnai elindítása kevésnek bizonyult, a párttá alakult szervezet csúfosan megbukott. Az amerikai demokraták rájöttek, hogy komolyabb „civil támogatásra" van szükség az újraválasztott kormánnyal szembeni sikeres fellépéshez. A nemzeti érzelmű magyar civil társadalom túlságosan szilárd támasza a jelenlegi kormánynak, amely csak feljavított hatékonyságú „civil" ellenlépésekkel támadható.

Így került előtérbe a Magyarországon működtetett Norvég Civil Alap. A pénzosztó feladatra – figyelemre méltó esélyegyenlőtlenségre utaló „pályáztatást" követően – az Ökotárs Alapítványt jelölték ki az illetékesek. A pénzosztó apparátust mint bizalmi csapatot busásan pénzelik, a szervezet mérlege szerint milliós személyi juttatásokkal. Így hát nem véletlen, hogy a kenyéradó gazdákhoz lojális személyek minden erkölcsi gátlás nélkül finanszírozzák a „támogatásokból" a saját érdekeltségükbe tartozó szervezeteket. Az Ökotárs nem volt fukar a politikai ellenzék támogatásában. Magyarországon eddig még soha nem fordult elő, hogy egy civil alap támogatásra fordítható pénzéből mindössze 13 szervezet részesüljön, egyenként 30-50 millió forint dotációban. És a slusszpoén: a legaktívabb kormányellenes átvilágítók, az International Trancparency és a TASZ, 2013-as mérlegükben a Norvég Alaptól és a külföldről kapott támogatásokra vonatkozóan százmillió forint körüli személyi jövedelemre fordított összeget mutatnak ki. Itt jegyzem meg csendesen, hogy az e szervezetek által oly előszeretettel bírált CÖF-CÖKA vezetői egy fillért sem vesznek fel személyi juttatásként, az alapítvány a kezdetektől önkéntes munka révén működik.
Az Ökotárs Kehi általi ellenőrzését az Egyesült Államok ügyvivője és a norvég nagykövet azonnal illetéktelennek nevezte. Ma már tudjuk, hogy a vizsgálat eredményeként 61 ügyben született feljelentés bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.

Ne feledjük, hogy mindeközben „otthon", az Egyesült Államokban a törvényhozásig ért az ellenállás a külföldről érkező támogatások ellenőrizetlensége miatt. A republikánus képviselők olyan törvény előkészítésén dolgoznak, amely transzparenssé teszi az ilyen pénzeket. Hasonló tárgyú törvény megalkotását javasolta a magyar igazságügyi miniszternek a CÖF –CÖKA is. A magyar civil társadalom nyolcvanezer civilszervezetet számláló többsége nemcsak a gazdasági korrupciót veti el, hanem a közbeszédben eddig alig definiált „pártpolitikai érdekű" korrupciót is.

A jelenség ma már világosan felismerhető, és csak a nyilvánosság ereje segíthet rajta, melynek révén a külföldről érkező civil támogatások eredete, célja és felhasználása egyaránt követhető. Ezért felszólítjuk mindazon civilszervezeteket, amelyek a Soros Alapítvány, illetve a Norvég Civil Alap vagy más külföldi szervezet finanszírozásában részesültek, hogy tegyék nyilvánvalóvá, milyen szerződéseket kötöttek, milyen célok teljesítésére kapták és fordították a támogatást, és ezért milyen juttatásokban részesültek. A CÖF-CÖKA egyetért a kormány azon törekvésével, hogy a korrupció megnyilvánulásaival szemben zéró legyen a tolerancia. Egyaránt ki kell zárni a gazdasági és a pártpolitikai célú vesztegetés minden formáját. Mert a film végén győz az igazság.

Bejegyzés Magyar Hírlap által

.